Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
sione iam pridem damnat a loco dimota est, pristinoque cultui sanctitas delubrii vindicata, ub» ritus sacrorum a maioribus usurpatus, sacraeque ceremoniae ab animis urbanorum abhorrentes rite instaurarentur. (XXIX. , p. 313. ) Másfelől : Trausner Lukács, hogy elkerülje a halálbüntetést, "pontificiis superstitionibus animam devovi t ." (XXIX., pp. 297-298.) Pár napon belül ilyen hangulat- és állásfoglalás-változtatási Mire véljük ezt? Valószinü, hogy miként feltételezték, e katholikus szimpátiákat tanusitő passzusokat Szamosközy egyszerűen átirta katholikus Írókból. 8 3) De miért nem hagyta ki, vagy dolgozta át ezeket az értékeléseket az a Szamosközy, ki még okleveleket is átdolgoz, s minden elbeszélő forrását is átstilizálja, előadását ujjáépiti? Ugy vélem: ha kálvinista volt is, nem volt oly határozottan ellensége a katholicizmusnak, mint protestáns kortársai. Mert Szamosközy - ez kétségtelen - vallásilag meglehetősen differens. Erdélyben ekkor - irja 1603-ban - a túlságosan nggyszámu felekezetek hivei halálos ellenséggekként egymásra törtek, éspedig puszta vélekedések és hiábavaló, haszontalan elmélkedések felett. A folytonos viták semmi eredményre sem vezetnek: az ellenfelet meg nem győzik, csak ujabb vitákra, sőt harcokra vezetnek. (XXIX., p. 99. L. még: XXIX., 212. ) O a korabeli felekezetek közül egynek sem áll ki védelmére, egyiknek egyedül igaz voltáról sincsen tehát meggyőződve, hanem inkább a "vera pietast" szeretné látni az emberekben. Ő abban látja ez ádáz ellentétek végső "okát", hogy nincsen olyan "profana mens", melyet át ne hatna az Istenségről (Deorum! ! ) alkotott valamely meggyőződés, hit. Ehhez aztán teljes erejükből (mordicus) a végsőkig ragaszkodik, azt védelmezi, nehogy ugy lássák, hogy téved. A többi "opiniot" elveti, mintha nem ismerné, nehogy ugy lássék, mintha nem ismerné őket, a harcot pedig nem hagyja abba, nehogy be kelljen ismernie vereségét. (XXIX., 100. ) Szamosközy tehát tudós hiúságára, emberi rövidlátásra és konokságra, vagyis lelki, jellembeli okokra vezeti vissza e vallási ellentétek és viták indítékait. Nemzetileg már nem ilyen elfogulatlan és szenvedélymentes. Oka mindenesetre volt rá, hogy a rácot, székelyt, románt és főképp a hajdút gyűlölje, a vallónt és németet se szeresse. 81) Az Erdélyt is sújtott szörnyű rablások, pusztítások e nemzetiségekhez, népiekhez tartozó katonák müve volt Szamosközy korában. Különösen a hajdúkat gyűlöli, hiszen egyetlen Erdélyben élő fitestvérét is rác hajdúk ölték meg. Úgyannyira, hogy általában a "magyarországiak (Vngariani)" - magyarok és nemzetiségek - iránt is csak keserű érzéseket tud táplálni. Részletesen jellemzi a székelységet. Eredetüket Bonfinival vitatkozva nem a hunoktól, hanem a magyaroktól vezeti le, ismerteti társadalmi és jogi-közigazgatási szervezetüket, népi erkölcseiket, és igen nagy ellenszenvvel ir róluk. 82) Az asszimiláció nagy magyar sorsproblémáját - mint a XI. -XII. század óta annyi magyar történetíró - Szamosközy is érinti: Kis Farkas, natione Thrax, sed habitu, lingua, ususque militandi ita Ungaro assimilis, ut poene Ungarns haberetur, (XXIX., p. 73. ) Erre a tulző, gyűlölködő ítéletre Szamosközyt nemcsak nemzeti elfogultság vezette, hanem inkább nagy kultura-szeretete, az Itáliában és Németországban megismert müveit városi életformák utáni fentebb érintett nosztalgiája. 83) Mert hiszen a műveltség hiányát a magyaroknál, sőt magyar uraknál is megállapítja és megrójjal Kovachóczy Farkas, Kendy Sándor és Sombory László műveltségét dicsérve jegyzi meg, hogy ez a magyar uraknak ritka ékessége. (XXI., 215. ) Igy vélekedett Decsy is, de Szamosközy itt is keserűbb amannál. Es végtelenül fáj neki a magyar táj elvadulása a török végeken, a lakosság kipusztulása e területeken, s hogy ott egykor lakott helyek, szép templomok romjaiban ma vadállatok tanyáznak. 8 4) Elettartás eszménye az "elegantior cultus et vitae splendor", mentesen minden "barbaries"-től és "servitus"-től, melyet a "homo liber" tud magának kialakítani az 289
