Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
és Bocskay ls csak az "authores rebellion is"-t akarta megbüntetni, (p. 247.) Haszszán basa sziszekl veresége és halála 1592-ben hatalmas megdöbbenést kelt a totum Imperium Tureicum-ban, de itt is elsősorban Szinán nagyvezér és a szultán nagynénje azok, kik az ebből adódó eseményeket Irányítják. Sőt Decsy szerint az akkoriban a közvélemény, tehát a tömegek befolyásolására kibocsátott "llbellusok" is csak akkor érnek el eredményt, ha a fejedelmek vesznek róluk tudomást. Csak a tatárok hordája az, mely Decsynél is tömegként özönlik ide-oda, hol legtöbbet lehet rabolni, pusztítani, bár ez ls engedelmeskedik "királyainak" és a töröknek. 26 ) A fortuna, fátum, sors, melyeknek történetíróink általában nagy szerepet szánnak az események alakításában, az ő elképzeléseiben ritkán befolyásolják az emberek cselekedeteit, sorsát. 2 7) ' Történetírás Decsynek: megirni a "res, prout gestae sunt". Ez a híres elv Anonymus óta nem először kerül magyar történetíró tollára. Decsy bővebben is kifejti, hogy történetírás: megirni a "rest", mégpedig a "res memorab lies"-t, "breviter, pure, vere, sincere" és "bona fide". 2 8) A történetíró kötelessége a "sacrosanta Veritas"-t átadni az utókornak, noha ez nagy nehézségekkel, veszedelmekkel jár. Nehéz, és nagy veszedelmet rejt magában beszerezni a hiteles híranyagot, és erős ítélőképességet követel ugy írni a történetet, hogy semmilyen párt se sértődjék meg, de azért a szent igazság se szenvedjen csorbát. Nem közönséges tehetség kell ahhoz sem, hogy az Irò a tényeket (facta) megfelelően tudja előadni (facta dictls exaequanda sunt. p.4.). Azonban hiteles történet, a "história verissima", a "verissima rerum gestarum história" ft). 5.), aztán életet, dicsőséget biztosit hőseinek a kései unokák előtt is, és ez az élet az igazi, melyet a "sera nepotum posteritas alet". (p. 6.) Ez a kilátás: a kései utódok előtti dicsőség szerzése, s a remény,hogy haláluk után tovább élhetnek itt a földön ls, ösztönzi a fejedelmeket s a történet héroszait a nagy tettekre, véli Decsy. 29) Ezek nem vállalták volna a sok fáradságot, veszedelmet, ha nem tudták volna, hogy lesznek, kik az ő hires tetteiket Írásban megörökítik, ezért a bölcs és hires fejedelmek mindig sok tudós férfiút tartottak maguk körül, hogy azok tetteiket azonnal jegyzékbe vegyék, később pedig a nyilvánosság számára feldolgozzák. 3 0) De a történetíró munkálkodásával nemcsak a fejedelmek, hanem "universae patriae rem summe necessariam atque glorlosam praestiterit". 3 1) A történeti müvek olvasása nagy gyakorlati haszonnal jár. Decsynek ezt a tanítását már emiitettem. Fejedelmek, államférfiak a történetből merítenek tanulságokat, szintúgy a hadvezér is, és hiába mondják a "paraszt katonák", hogy "nem könyvekből tanulják a hadviselést" 3 2), a nagy klasszikus héroszok példája mást mutata Igy Nagy Sándoré, "kl éjjel feje alatt tartja vaia" Homerost. 33) Saját korában pedig a nagy katonai sikereket aratott Szinán nagyvezér is éjszakákon át tanulmányozta a történetet. 34) Mikor pedig a szerencsés havasalföldi hadjárat kezdetén 1595-ben, egy sas száll le Báthory Zsigmond sátra elé, s többé nem tud felszállani, ezt az óment Decsy a történetet ismerő katonák által római történetből vett példákkal magyaráztatja meg kedvező előjelnek a már aggódni kezdő és ez auguriumban balelőjelt sejtő sereg előtt. 35) E nagy tanulságokért - mint vérbeli iskolamester - fordította le Decsy Sallustiust is,"a bölcs históriairót", "jó végre, tisztes okokból", hogy ez "hasznokra és tanulságokra" legyen "minden ... renden való embereknek ls". Ez a Sallustlus a tükör, melyből mindenki, főképp azonban a főranguak meglátják, mint kell hadakozni, "mint kelljen a bölcs és eszes tanácsoknak szóllanl" az államellenes vétkeket büntetni, "mint kelljen az nemes rendnek az községhez és viszont az községnek az felső 266
