Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Johannes Michael Brutus
jékoztatói és barátai. Gyulaival is, Dudich Andrással is élénk levelezésben is állott.16) De valamennyi között legsorsdöntőbb volt Brutusra Forgách Ferenccel valő barátsága, ki ó't Magyarországba hivta. És különös jelentőséglik van nem annyira Brutus forrásai között, mint inkább a magyar történeti műveltség és érzék történetében azoknak a tö rténeti énekekne k is, melyekről Brutus a magyarok erkölcseit jellemezve azt mondja, hogy azok időrendi, évkönyvszerü előadásban fenntartják az ősök dicső tetteinek emlékét, mégpedig teljesen hitelesen, mert ez énekeket nemzedékről nemzedékre a legpontosabban tanulja meg a fiu az apától. 17) K iadások : Brutus műve csonkán maradt fenn, nemcsak eleje, s befejezése veszett el, hanem több közbenső része is. Kiadta Toldy Ferenc, Prutus J. M. m. kir. történetíró magyar históriája cimen (Mon. Hung. Hist. II., tom. XII. -XIV. három kötetében (a XIV. =111. köt. Nagy Istvántól)) értékes előszóval, melyre előadásomban legfőképpen támaszkodtam. U. itt szól Toldy a mii kéziratairól, pp. LXXVII. -LXXXIII. - Magyar érdekű még Brutus Callimachus-kiadása, kinek igazi nevén (Philippo Buonaccorsinak) De rebus et gestis Uladislai IV. (a mi I. Ulászlónk) c. munkáját újból kiadta, Krakkóban, 1582-ben, e műnek negyedik kiadásaként, s hozzá előszót irt, Zborovski András lengyel udvarnagyhoz. - Olasz tárgyú müvei: Florentinae históriáé libri 8 priores. Lyon. 1562. és De Instauratione Italiae, mely szintén befejezetlen maradt. (Elkészült egy könyv Velence és egy könyv "a két Sicilia" Nápoly és Siciliai királyság kezdeteiről. - Kiadta továbbá Contarmi (Francesco) Históriáé 3 könyvét és Fazio (Bartolommeo) Rerum gestarum Alfonsi I. regis Neapolitani libri X. Lyon, 1560. c. müvét. Irodalom : Fraknói, Brutus M. Századok, 1887. 793-7. - Kovács J. L., Brutus m. történetének forrásai. Századok,1916. - Pintér, M. írod. tört. 1930. I. 527. - Szekfü, Szamosközy, pp. 6-12. és passim. - Vietorisz, De Bruti... latinitate. (Egy. Phil. Közi. 1890. Pótkötet. 305-321.) - Fueter E., 69-70. Jegyzen : B. Decsy János véleményét: Bonfini és Ranzanus mesékkel homályositották el a magyar történetet. M. H. H. II., XVII., LX. -LXI. 2) Születése évét Fueter (1913.) p. 69. Tiraboschi, Mazuuchelli és Chmel nyomán 1515-re teszi, Toldy és Fraknói 1517-re. (M.H.H. II. torn. XII., p.VII. ) 3 )M. H. H., i. h., p. X., 18. jegyzet. 4) E. O. E., IV., p. 214. és Szekfü, Szamosközy, Bpest, 1904. pp. 6-7. ^Brutus müvének tul kellett terjednie 1552-őn, csak ránk maradt része szakad meg 1552-vel. Szekfü ui. kimutatta, hogy Bethlen Farkas 1552 után 1566-ig gyakran idézi Brutust, azonkívül ez idézetek szőrül szóra egyeznek Szamosközy megfelelő helyeivel, kétségtelen, hogy ez 1552 utáni részletek szövege - részben - Szamosközynél fennmaradt. De lehet, hogy elkészült Brutus kortörténete egészen 1574-ig. (L. : Szekfü, Szamosközy, pp. 6-13. ) - L. továbbá: Brutus, i. m. : 'Tmpositum munus schribendi superiorum Pannoniae regum res gestas, ut persequar ea, quae tum a ßonfinio, tum ab aliis ad nostram usque memóriám sunt Uteris consignata. " (1. köt. = M.H.H. II., XII. köt. p. XXXII., és 71. jegyzet.) - A pápai nuncius jelentésében Krakkóból 1583. február 22-ről: Di non lasciar opprimere la verità dalle bugie de Sambuco et dimustrare principalmente che il Re Giovanni era vero Re. 255
