Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Jogtörténet és rövid krónika

JOGTÖRTÉNET ÉS RÖVID KRÓNIKA Ismeretes, hogy a magyar jogi élet - bírósági gyakorlat - már a XV. század végefelé erős szükségét kezdi érezni a magyar szokásjog írásba rögzítésének, az élő magyar jog kodlfikáclójának. Ugy érezték, meg kell Szüntetni az "abuzusokat" és "értelmetlenségeket", folytonos változásokat, melyek a törvényszéki ítélkezéseknél e le nem Irt, csak az emberek lelkiismeretében és emlékezetében élő, s a bírák önkényességének kitett szokásjog bizonytalansága miatt elkerülhetetlenek voltak. Ez a törekvés hozta létre Werbőczy Trlpartltumát, 1517-ben, majd az 1548. és 1553. között készült Quadrlpartltumot.

1) A magyar történetírás története nem mehet el a magyar szellemi élet e XV. XVI. századi kodlflkáclós tevékenysége és annak produktumai mellett anélkül, hogy azokról legalább röviden meg ne emlékezzék. Főképp Werbőczyről. Hiszen a szokásjog összegyűjtése ls történeti kutatást Igényel: az érvényes jogot a korabeli és régebbi ítéletlevelekből, pörös aktákból kellett kiásni és megfogalmazni, és Werbőczy például - a magyar közjogot, Illetve a királyválasztás, koronázás jogáról, s a király és a nemesek egymáshoz való viszonyáról felállított elméletét valóban e jogok történeti gyökereiből építette fel: a régi magyar krónikákban a pogánykorl magyar népgyűlés blróválasztásl jogáról szóló adatokból. A magyar alkotmánytörténet tisztázta Werbőczy történetkutatói munkáját, Itt elég volt arra csak utalni.

2) Werbőczy Trlpartltuma hamarosan kihívta a kritikát. Mohács után I. Ferdinánd egyéb reformjai között a magyar Igazságszolgáltatás megjavítását ls elhatározta, az 1548. XXI. tc. pedig elrendelte a magyar szokásjog ujabb kodlflkáclóját. E törvénycikk alapján a király bizottságot küldött ki, - tagjai Gregorlancz Pál elnöklete mellett Ujlaky Ferenc győri püspök és királyi helytartó, Mérey Mihály királyi tanácsos, személnyök, Szarvaskendl Sybrlk Gergely királyi tanácsos, Kamarjay Tamás országbíró-helyettes, Pókatelkl Zomor János, királyi ügyek Igazgatója, és Bodenarlus Márton, bécsi jogtudós -, mely bizottság 1553 -ra készült el munkájával, a Quadripartì tum opus juris consuetudinari

l regni Hungáriáé-vei. Ez a mü "nem egyéb, mint a Tripartì tum némileg bővített, de éppen nem mindenben javított kiadása, legnagyobb részben sző szerint ls megegyezik azzal, sokszor pedig csak bővebben adja ugyanan nak a tételeit". Az első részt pedig kettéosztva adja, a Igy lett a Trtpartltumból "Quadrlpartltum".

3) A Quadrlpartltum nem elégítette kl sem az udvart, sem a rendeket. Előbb az udvar kívánt rajta változtatásokat, melyek ellen azonban a bizottság, legélénkebben annak bécsi tagja, Bodenarlus tiltakozott. Igy aztán nem került az országgyűlés elé sem, rövidesen feledésbe ls merült, s a Tripertitum lett a magyar jog alaptörvénye. A Quad ripartimmo! aztán N ovoszel Antal királyi tanácsos 1784-ben Zágrábban kinyomtatta, magánhasználatra. A Quadrlpartltum elé Gregorlancz egy un. rövid krónikát Iktatott, melyről Gregorlancz fejezetemben szólok. 127