Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Magyar nyelvű, népszerűsitő, polgári magyar- és világtörténetirás Erdélyben
ramját, már abból la kitűnik, hogy az ő célja nem a fennálló állami és társadalmi rend megváltoztatása. Sőt ő ezt a rendet helyesnek, Istentől akartnak nézi, és csak annak keretein belül akar a "szegénység": polgár és paraszt számára emberhez méltó élettartást kialakítani. Dózsáék mozgalmában nem lát politikai és társadalmi célkitűzést, csak bosszút, mert az urak nem akarnak a "községgel" együtt hadakozni a török ellen, a miért aztán képzett vezetés híján a keresztes had nem volt képes hadsereggé szervezkedni, de meg a keresztesek nem ls akarják egymagukban védeni a harcból távolmaradó urakat. (Toldy 630, Varjas 448. ) De lássuk Hqltal szociális programját, Mátyás által előadva. Mátyás egy hires adomában Heltal tollán Igy pirit rá a "zsarnok" kolozsvári bíróra, kl őt, a kolozsvári állapotokat álruhában kikémlelő királyt, favágásra kényszerltette, s bér helyett Utleggel fizette kl: "Nem jobbágyul adtanak a szent királyok (I) a szegény népet és a falukat az várasakhoz, hogy a bírák és tanácsok rabbui bírják azokat: nem tü jobbágyltok, hanem mindnyájan én jobbágyim vattok, mint szinte amazok szegények. De mlérthogy ők együgyűek szegények, az ő gondjavlsseléssének terhejét raktuk türeátok, és hogy az várasoknak épütésére segítségül legyenek. Még a nemeseknek ls nem adtuk a szegény népet jobbágyul avagy rabbui, hanem csak a földet adtuk nékik az ő vitézségekért, hogy majorkodjanak rajta, és a szegénység ls majorkodjék rajta. És mlérthogy a szegények élik az ő földeket, hogy azért adót adjanak nékik a király adója mellett és bizonyos napokon ls szolgálja nak nekik: és ezért viszontag tartoznak a nemesek véle, hogy gondjokat viseljék és megoltalmazzák őket. " (Toldy, 538-539., Varjas, 393-394.) Tehát Heltai állam - és társadalomképében eg y ur van, a király, mlg a nemes, polgár, paraszt, mind az ő jobbágya. A nemes katonai érdemekért, a királynak tett szolgálatért kapta a királytól földjeit, ezeken gazdálkodik (majorkodik), de ezeket kl ls osztja a "szegénységnek", hogy azok ls gazdálkodjanak rajtuk. A föld haszonélvezete ellenében a jobbágy (szegénység) adózik földesurainak és dolgozik ls nekik, de adózik a királynak ls: az "állami" adót ő fizeti. Emellett a nemes védelmezi, gondozza jobbágyát: Heltal nem rideg üzleti: - modern fogalmakkal - munkaadó - munkavállalói, vagy kevésbé anakronisztikusán: ur és szolga közti viszonynak látja a földesúr és jobbágy viszonyát, hanem jóindulatu és bizalomteljes összemüködésnek: az erős és tanult nemes gyámolltója, gondviselője a szegény, tanulatlan gyenge jobbágynak. Szintúgy a városok ls - tudjuk - a magyar jogban egy város jelent egy nemest - gondozzák, védjék az ő jobbágyalkat, kik az ő "városalkat építik", s ne tartsák őket "jobbágyul avagy rabbui". Aminthogy Zápolyai győzelme 1514-ben a "községet nemcsak Jobbágygyá, hanem rabbá" ls tette. 7) A korabeli egész társadalmi-gazdasági és jogrend megalapítójaként Heltal a "szent királyokat": Szent Istvánt és vérszerinti leszármazólt tiszteli. (L. ehhez az Imre király által elmondatott nagy beszédet a Drávaparton, me lyet Bonflniből vett át. ) 8) Igaz, hogy ez elmélet Mátyásra, kl nem volt Szent István leszármazottja, már nem alkalmazható. Azonban annak az ad jelentőséget, hogy Heltal, mint említettem, a "szent királyokat": Szent István vér szerinti utódalt a XVI. századi egész magyar társadalmi, gazdasági, és jogrendszer megalapozóinak ismeri el, s e rendet megingatni nem kívánja. Mindezek azonban inkább alkalomszerű és ötletszerű megjegyzések, mert Heltal nem alakit kl magának összefüggő elméletet államról, társadalomról, alkotmányról, jogról stb., a e megjegyzései nem tevődnek össze egy, minden ellentmondást kizáró, összefüggő szemléletté. Csak élt benne minderről valami vélemény, de ezt ls olykor csak Bonfini hatása alatt képezi kl magának. Említettük Heltal Jő magyar érzését, hogy Magyarország és a magyar nép érdeke az ő legelső szempontja a magyar mult és a magyar jelen és Jövő megítélésében ls. Azonban Heltal mindig ls németnek érezte és vallotta magát, a kolozsvári temp113
