Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

Bevezető

szükséges a földesúrral szemben, addig a hegytörvények igen széles autonómiára épülve a jobbágyság jelentős túlsúlyát biztosították a szőlőhegyen a földesúrral szemben."*

8 A hegytörvények rögzítésének okát végső soron az extráneitás széleskörű elterjedtségében látta. Én úgy vélem, hogy a hegytörvények írásba foglalásához ugyanaz az ok vezetett, mint a falutörvények esetében. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a hegytörvényeket a szőlőbirtokosok és a szőlőföld feudális ura közötti "kötélhúzás" eredményeként létrejött, írásos formában rögzített kompromjaszum

oknak tekinthetjük. A szőlőbirtokhoz fűződő sajátos jogok miatt azonban a földesúri befolyás elleni küzdelmet nagyobb sikerrel folytathatták a szőlőhegybéli helységek, mint a faluközösségek - legalábbis bizonyos területeken. Annak ellenére, hogy Belényesy Márta, megítélésem szerint, tévesen magyarázta a hegytörvények írásba foglalásának okait, nem kétséges, hogy az eddigi kutatásban ő került legközelebb a hegybéli helységek lényegének felismeréséhez. Ezeknek az intézményeknek a kialakulását elősegítő tényezők rövid számbavétele, úgy vélem, rávilágított arra, hogy a faluközösség és a hegybóli helység intézménye közös tőről fakad

t. Amiként pedig a faluközösségnek mint intézménynek a kialakulása a jobbágyi telekrendszer kiépüléséhez kapcsolódik, ugyanúgy a hegybéli helységek intézményének kialakulása is szoroséul kötődik a szőlőföld sajátos jogi helyzetének kiformálódásához. Ezek a folyamatok pedig a 13* század közepétől számíthatóan, hozzávetőlegesen mintegy száz év alatt zajlottak le. A szőlőhegybéli helység nem a faluközösség részintézményeként, annak alsóbbrendű közösségeként alakult ki, mint azt többen gondolták. Két egymás mellett létező, egyenrangú intézményről van itt szó. E mellérendelő viszony a későbbiek során sajátos módon úgy fejlődött tovább, hogy a szőlőhegyek formálisan betagozódtak ugyan egy-egy falu határába, de önállóságukat, a falusi közigazgatástól és bíráskodástól való függetlenségüket továbbra is megőrizték. Ez még abban az esetben is így volt, ha spontán vagy a földesúr telepítési engedélye birtokában állandó tele19