Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
A szövegközlés módjáról
Eötődik Articulus: Vasárnapokon, és az Anya Sz. egyháziul rendeltt Ünnepeken, nem kűlőmben mint hogy leg inkább égi háborúk ellen a' régiek a' Szőlő Hegyen Szombat napot /:NB: die Secundum Consvetudinem Cujusvis Promontory exprimatu Terminus a' quo ad quem totaitem, vei média dies:/ meg űlleni fogatták. Ahoz képest Valaki a' Gyepűn belül, akar Szőlőben, akár azon kivűl dolgozni tapasztaltatik, hasonló képpen, mint a' káromkodó Négy Poréntra bűntetessék, és azon bűntetésis három részrűl ugyan az Templomra fordíttassák, a Negyedik pedig az Helységé légyen: értvén itten azt is hogy ünnep és Vasarnapokon Sz. Mise előtt gyümölcsöt Szedni, vagy rázni, annál inkább bort vonnyi, vagy Szekéren vinni azon büntetés alatt Szabad ne légyen. Hatodik Articulus: Minden esztendőben egyszer Mind Szent nap tájban minden Szőlős Gazda ember belső, és Külső lakósok, valakik tudniillik az Hegyhez tartozandó Promontoriumban Szőlőket birnak az Hegy Mester házához tartozzanak bé jönni, és akkor Hit szerént megvallani, hogy ha esztendőnek el folyása alatt valahol valakit Káros helyen Szőlőben, vagy az Allában, vagy Gyümölcsén láttak? holott valaki azon' Hitre bé nem menne, nem adhatván el maradásának elegendő okát, Négy Porént birsága lószen, Mely birságrul afféle Személlyek az eskűtteknek Kedvét keresvén, ha alkudni Kivannak, engedelmességgel lehetnek hozzájok, holott meg Keminyétvén magát, az reá vetett birságot meg nem akarna adni, Meg jelentvén azt előbb a' Pöldes Urasagnak, vagy Tisztének, annak ereje által minden engedelem nélkül meg vetessék rajta. Hetedik Articulus: Mivel a' Sok utak igen károssak a' Szőlőknek, azért minden ember az eő régi Utyát, mellyen Szőlejéhez Szokott járni, meg tanullya, és azon járjon, az hová uttya vagyon, onnénd se ide, se oda, se jobra, se balra ne térjen, Hanem ha Hegy Mestert, vagy eskűtteket látna s' dolga volna vélek, meg Szóllétván, azokhoz Szabad minden Jámbornak menni, Ha pedig maga szabad akarattyábul ki menne, vagy ki térne, és azzal az utat más Kárával más felé vinni akarná, s' el nem akarná Szenvedni Az Ki Szőleje táján lett az ki térés, tuttára adván az Helységnek, annak birsága lészen egy Forént. Nyolczadik Articulus: Ha valamely Szőlős Gazda Lopásban tapasztaltatik 24. forintra bűntettessék. Melynek húsza az Földes Uraságé, Négye az Helységé légyen, ha pedig tőbbizbéli, ámbár aprolékos Lopásokat Követne el valaki az hegyen, Mindenét, az mie a' gyapűn belül vagyon el veszesse, Mellybűl az kár vallott ember először megh eligittessék, az Helységnek pedig Négy Forént adassék, többire [sic!] az Földes Uraságé lészen, Ha hogy valaki vagy Pinczét törne, vagy oly lopást tenne, mely Tőrvént érdemelne, fogattassák, és ha az Földes Uraságnak Jurisdictioja vagyon, annak adassék, egyébb aránt a' Nemes Vármegye Fogságában küldessék, Ha pedig a' lopás valami Szőlős Gazdának Cselédgye által 136