Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

A szövegközlés módjáról

Eötődik Articulus: Vasárnapokon, és az Anya Sz. egyháziul ren­deltt Ünnepeken, nem kűlőmben mint hogy leg inkább égi há­borúk ellen a' régiek a' Szőlő Hegyen Szombat napot /:NB: die Secundum Consvetudinem Cujusvis Promontory exprimatu Terminus a' quo ad quem totaitem, vei média dies:/ meg űl­leni fogatták. Ahoz képest Valaki a' Gyepűn belül, akar Szőlőben, akár azon kivűl dolgozni tapasztaltatik, hason­ló képpen, mint a' káromkodó Négy Poréntra bűntetessék, és azon bűntetésis három részrűl ugyan az Templomra fordíttas­sák, a Negyedik pedig az Helységé légyen: értvén itten azt is hogy ünnep és Vasarnapokon Sz. Mise előtt gyümölcsöt Szedni, vagy rázni, annál inkább bort vonnyi, vagy Szeké­ren vinni azon büntetés alatt Szabad ne légyen. Hatodik Articulus: Minden esztendőben egyszer Mind Szent nap tájban minden Szőlős Gazda ember belső, és Külső lakósok, valakik tudniillik az Hegyhez tartozandó Promontoriumban Szőlőket birnak az Hegy Mester házához tartozzanak bé jön­ni, és akkor Hit szerént megvallani, hogy ha esztendőnek el folyása alatt valahol valakit Káros helyen Szőlőben, vagy az Allában, vagy Gyümölcsén láttak? holott valaki a­zon' Hitre bé nem menne, nem adhatván el maradásának ele­gendő okát, Négy Porént birsága lószen, Mely birságrul af­féle Személlyek az eskűtteknek Kedvét keresvén, ha alkudni Kivannak, engedelmességgel lehetnek hozzájok, holott meg Keminyétvén magát, az reá vetett birságot meg nem akarna adni, Meg jelentvén azt előbb a' Pöldes Urasagnak, vagy Tisztének, annak ereje által minden engedelem nélkül meg vetessék rajta. Hetedik Articulus: Mivel a' Sok utak igen károssak a' Szőlők­nek, azért minden ember az eő régi Utyát, mellyen Szőlejé­hez Szokott járni, meg tanullya, és azon járjon, az hová uttya vagyon, onnénd se ide, se oda, se jobra, se balra ne térjen, Hanem ha Hegy Mestert, vagy eskűtteket látna s' dolga volna vélek, meg Szóllétván, azokhoz Szabad minden Jámbornak menni, Ha pedig maga szabad akarattyábul ki men­ne, vagy ki térne, és azzal az utat más Kárával más felé vinni akarná, s' el nem akarná Szenvedni Az Ki Szőleje tá­ján lett az ki térés, tuttára adván az Helységnek, annak birsága lészen egy Forént. Nyolczadik Articulus: Ha valamely Szőlős Gazda Lopásban ta­pasztaltatik 24. forintra bűntettessék. Melynek húsza az Földes Uraságé, Négye az Helységé légyen, ha pedig tőbbiz­béli, ámbár aprolékos Lopásokat Követne el valaki az he­gyen, Mindenét, az mie a' gyapűn belül vagyon el veszesse, Mellybűl az kár vallott ember először megh eligittessék, az Helységnek pedig Négy Forént adassék, többire [sic!] az Földes Uraságé lészen, Ha hogy valaki vagy Pinczét törne, vagy oly lopást tenne, mely Tőrvént érdemelne, fogattassák, és ha az Földes Uraságnak Jurisdictioja vagyon, annak adas­sék, egyébb aránt a' Nemes Vármegye Fogságában küldessék, Ha pedig a' lopás valami Szőlős Gazdának Cselédgye által 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom