Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Református darabok

KOLOZSVÁR (CLAUDIOPOLIS - CLUJ - KLAUSENBURG) Kolozsvárott a Heltai működése által elteijedt lutheri irányzatot 1559-ben háttérbe szorította a helvét irány. Ez időtájt a városi iskola is reformátussá lett. Tankönyve miatt vált nevezetessé két olyan személy, aki itt rectoroskodott, akiknek latin (Molnár Gergely 1557-1564) és görög (Károlyi Péter 1566-1567) nyelvtanát hosszú évtizedekig használták a református iskolákban. Az antitrinitáriusok túlsúlyra jutásával az iskola is unitáriussá lett, de Báthory István rendeletére a városnak református iskolát is kellett fenntartania. Basta és a jezsuiták rövid uralma után Báthory Gábor szervezte újjá a református egyházat részben unitárius tulajdont képező adományaival. Ő az óvári templomot, Bethlen Gábor a Farkas utcait adta nekik. A XVII. század elejétől újra működő református iskola sorsát Bethlen után I. Rákóczi György is szívén viselte, mindkét fejedelem jelentős javadalmakkal látta el. Tanterve azonos lehetett a gyulafehérvári iskolának Alsted és külföldi származású tanártársai által készített tervezetével. Rectorai közül meg kell említeni Tolnai Dali Jánost 1630-33-ból. 1644-ben készült el a Farkas utcában az új épület a fejedelem költségén. Az 1655. évi tűzvészben azonban ez teljesen leégett. Mikor Apáczai Csere János 1655 nyarán az iskolához került, nyomorúságos állapotokat talált. Nagy lendülettel fogott munkához, melyben az 1642-től itt működő Porcsalmi András segítette. Apáczainak már Gyulafehérvárott a legfőbb gondja volt az iskolázás megreformálása. Kolozsvárott beköszöntő előadásában "a korszerű erdélyi iskolaszervezet körvonalait vázolta fel: a széles körű népoktatásra épülő, hasznos ismereteket nyújtó középszintű iskolák hálózatát, amelyet a külföldi akadémiákkal versenyképes, egyetemi rangú erdélyi akadémia tetőz be". (Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp, 1981. 344.) Apáczai a filozófiát-teológiát tanuló diákokat tanította, Amesiust, Descartes-ot, Regiust magyarázta, érvényesítve kartéziánus és puritán felfogását. Erőfeszítéseket tett, hogy a kolozsvári iskolát akadémiává fejlessze. A fejedelemhez, Barcsai Ákoshoz tervezetet nyújtott be'. Mint ahogyan korábbi javaslatait nem vették figyelembe, az erdélyi belpolitikai helyzet miatt a terve kútba esett. Apáczai után a XVII. század második felében a kollégium jeles tanárai kö/.ül említést érdemel Pataki István, a coccejanizmus és Szathmárnémeti Sámuel a kartc/.iánuscoccejánus irányzat követője. Ez utóbbi több, mint harminc évig tanított a kollégiumban (+1717). Időközben azonban súlyos csapások érték az iskolát, melynek hanyatlása az önálló erdélyi fejedelemség megszűntével kezdődött. Kolozsvárt is német katonaság szállta meg. Zsarolásaikkal sok kárt okoztak. Nemkülönben az 1697-es tűzvész, majd a kurucokkal való harcok. A szabadságharc bukása után évekig romos állapotban volt a/ iskola.