Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Evangélikus darabok

64 Burius, Johannes (1697-1702) igazgató új iskolarendet szerkeszt. Négy osztályban, egyes osztályonként több éven át folyik a tanítás. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a város a szabadság ügyét támogatja. Bél Mátyás (1709-1714) új szellemet hoz az iskolába, noha az megint a városon kívüli faiskolában működik. Halle egyetemének szellemét kezdi átültetni a gyakorlatba. A tanulók száma hamarosan megkétszereződik, a legfelső osztályokban bölcseletet is tanítanak. Az iskola működését azonban éber figyelemmel kísérik a jezsuiták, a katolikus felügyeleti szervek. 1715-ben megtiltják, hogy a grammaticánál magasabb tudományokat előadjanak. Simonides, Paulus igazgatósága alatt (1717—1736) új szárnyat építenek az iskolához — kőből és téglából (1735). Veigel, Johannes (1736—1746) új tanrendet dolgoz ki. Azt azonban nem sikerül az iskolának elérnie, hogy magasabb ismereteket is nyújthasson. A latin alaktan tanításánál tovább nem juthatnak. Az 1766-i vizitációkban is úgy szerepel az iskola, mint kisgimnázium, ahol "usque Syntaxim inclusive" folyik az oktatás. Ilyen körülmények közt fejlődésről nem lehet szó. A Ratio Educationis megjelenésének évében csak két tanára van. A lassú fejlődés ezután indul meg. 1791-ben a felső osztályokban három tanár működik. Lovich, Adamus (1791—1796) szervezi megint át az iskolát. Nyolc osztályt létesít, két elemi és három-három alsó, illetőleg felső osztályt. A tanterv kiterjed a gyakorlati élet követelményeire is a humanizmus és a filantrapizmus szellemének összeegyeztetésével. Irodalom:Rosenauer Károly: A besztercebányai ág. hitv. ev. gymnasium története. Besztercebánya, 1876. — MikleS, Ján: Dejiny bansko-bistrického Skolstva, najmá latinského. In: Sborník prác k vyroőiu zaloíenia mesta. Martin, 1955.