Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Református darabok

MISKOLC Miskolc az 1550-es években vált reformátussá. Református iskolája is ebből az időből való. 1706-ban a labanc, rác hadak feldúlták a várost, akkor elpusztult az iskola minden irománya. Kemleky Gergely 1708-ban szerzett új törvényeket a régiek alapján. 1715-ben ezeket megújították. (Liber legum scholae Miskolczianae) 1737-ben a XV. századi iskolaépülethez új szárnyat építettek. Az 1648-as sárospataki zsinat a miskolci iskolát gimnáziumként említi, melyben a görög nyelvet, a logikát is tanítják. 1679-ben a rudimentisták, grammatisták, etimologisták és szintaxisták, poéták és oratorok, logicusok osztálya működött. 1749-ig a rector személye 2—3 évenként változott, s általában Sárospatakról jött az iskolába. Az osztályokban az öreg diákokból kikerülő praeceptorok tanítottak. 1754-ben az elöljáróság úgy határozott, praeceptorként a sárospataki gimnáziumi tagozatot befejezett diákokat alkalmazza három-három évre. Ekkor már nem a városi tanács volt az iskola közvetlen irányító szerve, felettes hatósága, hanem az egyházközségi konzisztórium. 1770-ben a poéták és rétorok egyetlen osztályát ketté osztották. Az akadémiai tagozaton a tógátusok és publikusok tanultak. Ez utóbbiak a világi pályára készülő nemesifjak voltak. Irodalom: Kovács Gábor: A miskolci ev. ref. főgymnasiurr, története. Miskolc, 1885. — A 400 éves miskolci Földes Ferenc Gimnázium emlékkönyve. 1560—1960. Szerk. Tok Miklós és H. Kovács Mihály. Miskolc, 1960.