Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Református darabok

MAROSVÁSÁRHELY 1792.június 29. Ad. [Fogarasi Sámuel Önéletírása:] "... 1780 tájt megtiltatott a komédia. Hanem most a kollégiumnál tanulván gróf Bethlen Imre és Sándor úrfiak, provinciális commissarius gróf Bethlen úrnak fiai és gróf Teleki Lajos, gróf Teleki Mihály fia, ezen nagy urak megnyerték, hogy a komédiajátszás felszabadult. Ezen 1792-ben az közönséges examen végződésével, június 29-ik napján délután 4 órakor kezdve 8 óráig folyt az első komédia, melyben én kisasszony személyt játszottam, előbb török, azután magyar leánynak öltözve. Teméntelen uraság s asszonyság volt felgyűlve. Az három úrfi költségre adott hat aranyat, a játék végével két persona tányérokkal a kollégium kapujában állottak, s a nézők sok pénzt hánytak, valami 30 forint gyűlt volt. Ezután úgy szokásba jött volt a komédiajátszás, hogy esztendőben háromszor-négyszer is játszottak, én mindenkor fehérnép főszemélyt játszottam; és mások a városról kaptak maguknak öltözetet, de én nem kaphattam mindent, hanem pénzzel kellett vennem. Aggatótűket, pántlikát s egyebeket is, kivált az asszonyi köntös gyenge lévén, vagy megnyomták, vagy egyébként kár esett benne, s meg kellett fizetnem. Kivált papucsot bajos volt kapni, mert akkor csak a csinosabb lábú úri személyek viseltek papucsot, húszat is fel kellett próbálni, míg egyet felcsikorhattam lábomra, azt pedig aznap úgy eldolgoztam, hogy azután nem sokat táncolt senki benne. Unalmas volt a sok hajfodorítás, tépés; az öltözet maga is, kivált a pozsonyi vál, mert húsos ifjú lévén, úgy összeszorítottak belé, hogy a hasam bőre is egymásra ment, és olyankor egész estig nem ettem egyebet egy tányér levesnél. Azért későbbre erőszakkal sem vehettek rá, hogy komédiáskodjam, mert úntam is, szégyelltem is. Tartott pedig ez a komédiajátszás addig, míg a Nemzeti Játszótársaság Magyarországon és Erdélybe is felállott. A teátrum volt építve a kollégium udvarán, a Poklos utca felől való sor ház eleiben, inkább a Sáros utca felé. Egész tutajgerendák voltak felásva, melléjük kurtábbak kapcsolva, mint mikor az ácsok, vagyis inkább kőmívesek csinálnak állást. Ezekre a felállított gerendákra keresztül más gerendákat húztak, felül fedél helyett az örményektől kért sátorvászonnal volt behúzva, alatta, a földtől egy ölnyi magasságra a játékhely. Deszkákkal padolva, ennek a színnek oldalai ágytakaró kartonokkal voltak behúzva. A nézőhely alatt volt a földön, ez is elől az urak feje felett örmény sátorral bevonva, székekkel, padokkal megrakva. Ezen hátul a több nézők helye zöldággal fejek felett beárnyékozva, ülőhelyek hosszú fenyőgerendák. Kellett ezen teátrumot egy hétnél tovább csinálni, s szinte egy hétig lebontani." (Juhász 1974. 105-106.) [Fogarasi az előadás idején a classis logica praeceptora volt.]