Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Evangélikus darabok

CSETNEK (CSETNEKINUM - STÍTNIK) A csetneki iskoláról szóló legkorábbi adat a XVI. század első feléből való: 1539-ben a számadási könyv tanúsága szerint kifestetik az iskolát. (Galló, Ján: Dejiny strednych Skől v Gemeri do polovice 19 storoőia. Martin, 1977. 54.) 1670-ig egy tanítóról beszélnek. Az iskola fejlődése a vaskohászat, a lakosság számának és gazdagodásának emelkedésével függött össze. Az evangélikus egyház és iskola sokat köszönhetett a Csetneky és a Bakos család támogatásának. A XVIII. század második felében két osztályban három évfolyamban folyt az oktatás. A kezdőket az orgonista, a szintaxistákat és a grammatistákat a rector tanította. Időnként retorikát is előadtak. A szlovák nyelv tanulása végett az iskolát német, magyar szülők gyerekei nagy számban látogatták. A századvégi ellenreformációs üldöztetések Csetneket nem érintették. A Rezik-Matthaeides Gymnasiologiában is gazdag igazgatói, tanítói névsort Gallo idézett munkájában a XVI. század végéig visszamenőleg kiegészítette (125-129.) A rectorok közül kiemeljük Sartorius, Eliast, aki a Csetneken 1694 — 1701 közt évenként tartott esperesi gyűléseken actusokat rendezett. A XVIII. század legvégéről pedig Tsisch, Tomast (1788—1797), a "paedagogus insignis"-t (flaan Lajos: Jena Hungarica, sive memória Hungarorum a tribus proximis saeculis academiae Jenensi adscriptorum. Gyula, 1858. 96-97.), aki a filantropista törekvéseket igyekezett megvalósítani, s Csetneken ezek szellemében nevelőintézetet létesített.