Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, III.

Kollégiumok - XXXI. Buda

61 XXXI. BUDA 1687,1773 Buda várának 1686-ban történt visszafoglalása után a jezsuiták I. Lipót egyenes kívánságára azonnal letelepedtek a még teljesen romokban heverő várban. Lotharingiai Károly fővezér mellett működő P. Braun Alajos tábori lelkész kapott megbízást, hogy az uralkodó akaratának megfelelően készítse elő elhelyezkedésüket. Azonnal hatalmas anyagi segítséget is kaptak, elsősorban Kollonich Lipót győri püspök és Széchenyi György esztergomi.érsek támogatták őket oly mértékben, hogy egy évvel a város felszabadítása után életre tudták hívni a kollégiumot, a szemináriumot és a konviktust. Ugyancsak 1687-ben megindult a gimnáziumi oktatás is, egyelőre igen kevés növendékkel. 1690-ben a tanulók száma nem haladta meg a negyvenet. Ennek ellenére már ebben az évben tartottak színielőadásokat is. 1688-ban nagyszabású építkezésbe kezdtek. A budavári főtemplom mellett épült az a hatalmas épület, amelyben valamennyit el akarták helyezni. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a munkák megszakadtak, s az épület csak 1715-ben készült el. A második világháborúban rommá lőtték, csak nyugati homlokzata maradt épen, amely ma a Hylton szálló nyugati oldalát alkotja.