Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, II.

Kollégiumok - XII. Kassovia (Kassa, Kaschau)

XII. CASSOVIA (KASSA, KASCHAU) 1631-1773 Az első jezsuiták 1601-ben telepedtek meg Kassán, köztük Pázmány Péter és Németh Jakab, akik Gonzaga Ferdinánd, Rudolf király kapitánya segélyezése és oltalma alatt kezdték meg lelkipásztori működésüket. A vallási és politikai zavarok miatt azonban rövidesen távozniok kellett a többségében protestáns városból. /Pázmány 1602 októberében már Radosnán, a nyitrai püspökség birtokán tartózkodik./ Különösképen sérelmezték a protestánsok, hogy 1603-ban a fél évszázada általuk birtokolt székesegyházat Jacopo Barbiano várkapitány, a király parancsára, a törökök elől Kassára menekült egri káptalannak adta vissza. Ekkor Mátyás főherceg /'aki az elmebajos Rudolf nevében vezette a kormányzást/ 1604-ben a jezsuita provinciálishoz fordult és a király nevében utasította, hogy küldjön több nyelven beszélő, tudományosan képzett rendtagokat Kassára. Ez meg is történt, de 1604. október 27-én a Bocskai-féle hadak Kassa felé tartó előőrsei menekülés közben megölték őket. Az 1606-ban megkötött béke némi nyugalmat teremtett, s a jezsuiták visszatértek Kassára és folytatták lelkipásztori munkájukat. De 1619-ben, amikor a Bethlen Gábor-féle hadsereg fővezére, Rákóczi György ismét bevonult a városba, hasonló atrocitások történtek a vallási fanatizmus jegyében. A kollégium 1640-ben nyitotta meg kapuit, 1641-től már színjátszásukról is van adatunk • Kisdi Benedsk egiri püspök főiskolát