Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

1038 11 7 ?\.RMNy 333,541. 118 Bullinger így ír: „Mire való mármost ezeknek a legtökéletesebb és legistenibb imádságok­nak [ti. a Miatyánknak és a zsoltároknak] mellőzésével bizonytalan emberi dolgokat költeni vagy másoktól költötteket venni be?" (vö. Bullinger Henrik levele a magyarországi egyházakhoz és lelki­pásztorokhoz, 1551, ford. NAGY Barna, Bp,1967, 43.) 119 NAGY Barna, A Heidelbergi káté jelentkezése, története és kiadásai Magyarországon a XVI. és XVII. században, in Studia et Acta Ecclesiastica, I, Bp,1965, 33. INCZE Gábor, A magyar református imádság a XVI. és XVII. században, Debrecen, 1931, 89, 117. 120 NAGY KALÓZI Balázs, A Heidelbergi Káté első magyar fordítása, in Református Egyház, XXV (1973), 21-28. 121 • • Ennek alapján egy sor később is megjelenő ima Huszár Dávid kiadvanyan keresztül az 1574-es énekeskönyvből ered. így pl. Szenei Molnár Albert Jubileus esztendei prédikáció-fordításában lévő Jubileus esztendei könyörgése (vö. VÁSÁRHELYI Judit, Eszmei áramlatok és politika Szenei Molnár Albert életmüvében, Bp.,1985, 51), melyről Szenei Molnár is megjegyzi, hogy már 1577-ben megjelent a Heidelbergi káréhoz csatolva, Huszár Gál betűivel (vö. DÉZSI Lajos, 1898,78). 122 - - ­Hasonloan nyilatkozik a húsvéti dicséretek után: „A Krisztusnak feltamadasarol több sok dicséretek vadnak nálunk, mint igaz születéséről is, de minekünk elégnek tetszenek, akiket ide beír­tunk" (I, 285a). 12 3 RMDT, I, 81. 12 4 BORSA Gedeon, 1983,18. 12 5 BORSA Gedeon, 1983,18. 12 6 BORSA Gedeon, 1983, 18. 12 7 BORSA Gedeon, 1983,25. 128 L. nyilatkozatát a II. rész 93a oldalán. 12 9 RMNy 178. 130 Debreceni típusú énekeskönyvnek tekinti a szakirodalom azon énekeskönyveket, melyek a zsoltárokkal kezdődnek (először Strassburgban Martin Bucer vezette be, 1524-ben). De mint már SCHULEK Tibor is kimutatta (1975, 13), az énekcsoportok elhelyezkedése nem dönti el kizáróla­gosan az egyes énekeskönyv-típushoz való tartozást, mert pl. az 1566-os énekrendje feltűnően meg­egyezik az 1569-esével (14). így dolgozatunkban csupán formailag csoportosítjuk az énekeskönyve­ket, csak az énekek tartalmi, teológiai szempontú elemzése döntheti el az énekeskönyvek felekezeti hovatartozását. 1 31 VARJAS Béla, Kovacsóczy Farkas feljegyzései és Szegedi Gergely, in ItK, LXXIV (1970), 139. 132 A cxme is azt mutatja, hogy Huszár Gál a katekizáló énekek közé sorolandónak tartja (I, 79b).

Next

/
Oldalképek
Tartalom