Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

ISTJENI DICZER ITEC. XXIII VcRedeímet az poganoc orftagunkban tőoé­nec, fokát bennűnc meg őlcnec cs Ramtalant cl viuénec, orRagunkbol ki űdzenec nagy nyo­morufagot raytunc rcuénec. Senkit nekűnc otalmunkra hatalmas VR nem tamaRtál, hogy ki venne győzödclmet pogano­kon hatalmat, kemenyfeges nagy infeget minden felől rcanc tamaRtál. Rettenetes bűneinkert mind ezeket Renued­pyűc, valláft teRűnc feJfegednec bűneinket nem fődőzzűnc, kcrűnc teriezd Rent igédet, Rent nc­ucdet duzeriűc. Az te neued kegyes Atyanc bizonyai ott Ren­teltetic, ahol az te draga igcd igazan hirdcttetic, mellyel emberekben az hűt fjepen be plantal­tatfc. De VR Iften emíekezzél az te fogada'fodrof. mellyben tőttél bizonfagot te irgalmafíagod­rol, hogy foha nem emlckczci az mi alnokía. ginkrol. Azért hűtbol valamikor te hozzád kialtan­dunc, es á Chriftuínac altala mindeneket keren­dűnc, meg adod es cl nem fordulí; femmi-kep­pen mi tőlűnc, F iij No

Next

/
Oldalképek
Tartalom