Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. II.

| K I K L E 5 E í CCC XXXXI SZJZ UA'1\M1TZAT>IC Ijalmus. Mellybin 'á meg febhetett lelki t/meritü embet nagy busgoJagg.il könyörög, ts magat as JJleruiec irgalmaJJ.tguai Vigafitallya, Ve profundis tlamaui ad te Domine. vejjedelemnec m^lyfeg^ből Sp^^'kialtoc te hozzád VR Iften: ^g^^J Víam halgald n eg az en jjozatomot. Legyenec az te füleid figyelmeteflec: az en kpnyőrgefemnec jjauára; M ertha az alnokfagot elé jjamlalod VrIften: vallyon kiczodaálliattya meg? De te-nalad kegyelmefteg vagyon: enjtec okáért hogy tegedet f^llyenec. Tetőled vártam azért Vram 9 faz en lelkemis várt/ es á te igedben vagyon bizodalmam* uuu ij Az