Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.

á te hatalmas királyi ijckedben úlíj, hanem azt alíttyác, hegy fohol ielen nem vagy cs á tieidre gondod nintfen. Tamadgy fol VR Iften hatalmas erőddel á te nyaualyas iuhaidcrt, hogy tetőled tellyefíeguel el ne fjakadgyanac, hanem á nyomorufag vtán ifmeg hozzad gyűlckezzenec. Mert á kifcrtctnec miatta igen könnyen el fjéllednec es el vefinec, ha tc nem őrized es takargatod őket. Vcfd végét immár az iftentelenec gonoflaganac , es legy gyamoloc f-emeld föl az igazakat. Mertté igaz Iften vagy, ki minden embcrnec fjűuét cs veleiét, az az, gondolatit es keuanfogit altal latod : Segíts meg azokaeit engemet es legy paiíom énnekem. Tc azigazfiúuő embereket íjeretőd: Iduőzíts azért engemetrs en Iftenem. Az en ellcnfcgimncc fordíts az önnön feiókreaztá gonofit, meííyct en ream íjántanac. Ackoron hálákat adoc cn teneked á te igaflagodert, • es énec mondalTal diczerem á te neuedet, főlfeges VR: Szabadíts meg engemet á keferúfégböl á te fient neuedert, ki éllj es vralkodol mind őrőekőn őrőcké, Amen. mOLTZAVlC TSAlMVS. Mtllybtn fient Vauid * teremtő JJlennec cgpd dalatos nagy io Voltat dicséri , es ö fient jóljegenec az