Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.

1neklesec. XLVj lafokat.Iol latod,Vrlftcn ami nagy gyottrcimőn kct cs á mi infcgűnc á te hatalmadban vagyon. Tc vagy az aruaknac ícgítfcgcc, Törd meg azo­kaert az iftentekneknec cs minden gonofíjaknac crciekct, mint hatalmas eróís Kirally. Halgafd meg á kcfcrcdctt embereknec fohazkodafokat, cs indits fól fjiueket, hogy tegedet fcgítfegűl hija­nac: Halgafd megóket Vram, tegy Íteletet eret­tec , cs legíts meg őket, A tc egyetlen egy fjenc fiadnac ami Vrunclcfus Chriftjíhacaltala aÁmcn. tizbx-egíevic tsalmvs. M Koron VauidnAc agó barati agt adnác tanatfj. y hgy ómagat Saul Ifirialytul meg otalmagná es elmen­ne előtte , hogy keltbe ne akadna, Meg felel Vauid nek i es agt mondgya , hogy Mindeme ag fonnec krgeben , hatalmában es gond Vfeleje alatt Vadnac es ag emberi ádatpmmit nem cgelekedhetic tg Vi/a on agó el Vegcg't abratiyane/kül. Tigtattya agt beit mind magát (-mind á téb ártatlanokat, ho?y J i m­lnit ne fellyenec , még ha d jóid fondamontomaiul fól fordulnád. Mert ag óueinec fon otalnm es gond Ve/eloie: A gonofohuc kedig bigonyus vehe­dtbnet bűdet. m iiij },i [103]

Next

/
Oldalképek
Tartalom