Apor Éva, Ecsedy Ildikó (szerk.): Hungarian publications on Asia and Africa : 1950-1962 : A selected bibliography = Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról : 1950-1962 : Válogatott bibliográfia

Bevezető (Bese Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Osztályának vezetője)

Bevezető Az orientalisztikának Magyarországon régi nagy hagyományai vannak. A kutatások fő témája a magyar népnek történelme során különböző ázsiai, elsősorban török népekkel való érintkezésének tényéből és az oszmán-török hódoltság problematikájából alakult ki. Nem véletlen, hogy a turkológus Vámbéry Ármin, Thury József, Kunos Ignác, Mészáros Gyula munkásságán felül e téren már kezdettől fogva a finnugor nyelvtudomány művelőitől, Hunfalvy Páltól, Budenz Józseftől, Munkácsi Bernáttól és Gombocz Zoltántól is jelentős kezdeményezések származtak. A keleti filológia azonban igen nagy terület, amelybe beletartoznak az összes ázsiai népekre vonatkozó tanulmányok. És bár ezen a téren nem folyt rendszeres munka, a keletkutatásnak csaknem egész területe képviselve volt nálunk. így említést tehetünk a mongolista Bálint Gábor, a perzsa filológus Kégl Sándor, az ókortudós Mahler Ede, a sémi filológus, szirológus Kmoskó Mihály, a szanszkrit irodalommal foglalkozó Schmidt József munkásságáról, és mindenekelőtt az iszlámkutató Goldziher Ignác mindmáig egyedülálló jelentőségű eredményeiről. De az idegenben naggyá lett honfitársak, a modern értelemben vett tibetisztikát megalapító Körösi Csorna Sándor vagy a belsőázsiai kutatásokban oly nagy eredményeket elért Stein Aurél is hazai indításokból nőtt ki. A tudományos kutatások mellett a keleti népek irodalmának sok alkotását fordították le magyar 13