Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

6 Borsos Miklós Szabó Lőrinc-portréjáról 3 kép jelent meg a Művészet 1962. 2. sz. 36-40. A IX. Ma­gyar Képzőművészeti Kiállítás anyagából. Borsos Miklós Szabó Lőrinc portréja címmel. 7 Pogány Ö. Gábor írását nem találtam meg. 2544. WEÖRES SÁNDOR ÉS KÁROLYI AMY - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1962. III. 16. Kedves Lajos Bátyám, a Jelenkor' ezévi első számában olvastam Beney Zsuzsa „Zene" című versét." ez már hibátlan remekmű. Magyarul még nem írtak ennyire szubtilis struktúráju költeményt. Csupa átlátszó rezgés, anyagtalannak érződik, de szörnyű súlyú, mint egy lebegőnek látszó gót kathedrális, vagy Bach és Bartók valamely fugája. Bonyolult szövésű, de transzparens egy­szerűségű. Szerintem nem baj, hogy egy-két szó ismétlődik benne, hiszen ezek a szó-visszaéré­sek teszik lehetővé, hogy a verset átszövő reflexeket, hang- és fény-visszaverődéseket ér­zékelhessük. Mintha villogó finom fém-szálakat fonna, s az ismétlésekben és variációkban mutatkozik meg, hogy egy-egy fonal hol bukkan fel újra, hogyan simul és hogyan kanya­rodik. Tökéletes remekmű; talán szirén-dal, talán a múzsa éneke: majd meglátjuk a követke­zőkből. Ijesztő, hogy aki egy alkalommal ilyen szépet írt, miképpen győzi majd a versenyt sajátmagával. - Meglássuk. Március második fele van, és a hóhullás fugája kavarog-kanyarog a levegőben, mint az előbbi vers szavai. - Milyen különös, hogy egy fiatal orvosnő ennyire szubtilis világot épít magában, mikor hivatásos íróink és most-induló fiataljaink a szubtilitást, mely se díjjá, se sikerré nem ökonomizálható, úgy megvetik, mint egy hajdani K.[aiserlicher] u.[nd] König­licher] huszártiszt. Snájdig módon. Minden jót kivánok, hálás tisztelő és szerető tanítványa Sanyi. Úgy érzem, ilyen bírálatot aligha ajánlatos megmutatni a megbíráltnak. Hiszen gyorsan halad utján, minek késztessük mégnagyobb sebességre, hogy aztán esetleg kifulladjon. In­kább az önbizalomhiány nehéz időszakában olvashassa el ezt a levelet, mikor bíztatás kell. Kedves Professzor úr, az ember örülhet, ha annyi tanulóidejét elmulasztott, vagy arra igényt sem tartó, de fel­tétlen remekmű igénnyel (írjatok remekműveket)' megírt alaktalan szándék után, valóban remekműhöz készülődést láthat, ha egyelőre etude alakban is. Ami nem lebecsülendő meghatározás. Bach is írt etude-öket. Ennyiben nem írom alá egészen Sanyi superlativu­sait, amire különben is hajlamos. Viszont, aki tanulóidejét ilyen részletmunkákkal tölti, az kíváncsivá tesz az eljövendő kész-re. Szeretettel köszönti Amy. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom