Fülep Lajos levelezése VII.
Levelek
fontos a nyugalma és más is. Nem élhetek azzal a lehetőséggel a fejem fölött, hogy - mint már egyszer megtörtént - tudtom nélkül útlevelet kér és ha meg találja kapni, olyan módon hagy itt, mint ahogy egyszer már szándékozott, egyedül azt a módot találva „természetesnek". Mindnyájunknak vannak nehezen vagy késlekedve vagy egyáltalán nem teljesülő vágyaink - sokszor a legjogosultabbak és leghevesebbek nem, vagy sokára teljesülnek (az Ön apjának-anyjának mennyi évig, és, főkép milyen körülmények közt mennyi évig kellett várni, amíg vágyuk teljesült!) Megértem, hogy anya és lánya annyi idő után találkozni kíván. De a lány nem tudja, nem tudhatja a távolból, mi az anyja igazi érdeke, mi ártott eddig neki nagyon és mi mentette meg ismételten. Nem tudom, sikerült-e belőle valamit megértetnem, de azt tudom, szereti az anyját és a javát akarja - gondolja tehát ál alaposan, teljes felelősséggel, mit lát jobbnak. Ha azt, hogy az anyja elmenjen tőlem, legyen. De ha a másodikat, hogy megvárja az időt türelmesen, amikor találkozhatnak (és ott nincsenek olyan körülmények!), 5 akkor anyja egészsége, idegei, nyugalma érdekében inspirálja és persuadeálja őt erre, hogy éljen nyugodtan addig, amíg majd komplikációk nélkül találkozhatnak, és ne epekedjen, ne eméssze magát. Ez így most senkinek se jó. És teljesen fölösleges. Hiszen éppen most közeledni látszik a lehetőség - van rá remény, hogy megkapja az állampolgárságot és akkor eljöhet. Szeretném én azt az Italianot látni, aki rámosolygó szép asszonynak nem-et mond. S ha momentán mégse sikerül, előbb-utóbb sikerülni fog. Az olasz stylus: insistálni kell. Tudnék rá példát nem egyet. (És ha sehogyse sikerül ezen az úton — nem tanácsolta senki a fictív adoptálást? Az gyors és nem sok kell hozzá. Csak egy hajlandó öreg gentleman, szokott is akadni. Erre is tudok nem egy példát.) Áttérve más témára, köszönöm a könyv ügyében való fáradozását, a folyóirat körül azonban valami nem stimmel. L'Europa Letteraria No 11 (novembre), 6 ha nem jelent meg, valószínűleg dupla számként jelenik meg, No 11-12 (novembre-dicembre), mint az előző: 8-9. A másik folyóirat azonban: Giornale critico della filosofia italianan No 2. 1961 megjelent, én magam olvastam hivatkozást rá, idézetet belőle; a könyvkereskedő nézze meg jobban. Nagyon köszönöm a levelében jelzett, még úton levő torrone és egyebet, persze a részemet belőle, de jobb szerettem volna, ha nem költ rá és nem fárad vele, és végül köszönöm az ünnepi, újévi jó kívánságot, szívből viszonozva con saluti cordiali L.[odovico] Fülep Ha levelem megkapta, kérem, küldjön mindjárt egy sort, mert csak akkor leszek nyugodt, hogy annyi írás nem veszett kárba, oda érkezett. Ajánlottan küldtem volna, de gondoltam, mivel napközben nincs otthon, körülményesebb, értesítést hagynak, érte kell mennie etc. A helynév értelem szerinti kiegészítés. MTAKK Ms 4589/120. Kézírás. Latinába irt levél. Raskó Marianne ld. 2606. sz. ' Raskó Marianne levele nem maradt fenn. 2 Raskó Marianne édesanyja, Raskó Alfrédné 1952. XI.-ben került házvezetőnőként a Széher útra. 1959-ben kivándorlási útlevelet kért leányához Olaszországba, 1959. V-1X. között egy barátnő1 70