Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

Amit Maga gondol Horváth könyvéről, azt gondolom én is, de nem tévedtem ítéletemben, világosan megírtam. Tehát miért küldtem el Magának? Hát szentimentalizmusból! igen kedves barátom, így van s Isten látja lelkemet, nem szégyellem. [A könyv] felelevenítette számomra azokat az éveket, s állandóan Magára gondoltam, aki az utolsók között jelent meg az életemben, s azóta is szilárdan megmaradt; - úgy gondoltam, Magára ugyanúgy fog hatni, meghatja majd, ha más nem, kinyomtatva látni a Szellemi Tudományok Szabadiskolájának névsorát - hányan élünk még közülük? - hárman, ha nem tévedek - és mi is meddig? nem ettől leszek szentimentális, nyugodt vagyok, de alázatossá tesz. hogy nyolcadik évtizedemet töltöm s nem értek semmit a lét értelméből, úgy megyek el, hogy nem értettem meg. „Annyi jó könyv jelenik meg?" - ahogy már írtam, én nem tudok ilyenekről - nagyon hálás lennék Magának, ha megírná, melyek ezek. Természetesen nem kételkedem abban, amit Léger általam nem ismert műveiről ír - azok, amelyeket ismerek, szörnyűek. Ami Maulbertschet illeti, lehet, hogy igaza van, nem vitatom, - csak bámulatomat fejeztem ki, hogy erre is talál időt, amikor annyi érdekesebb és igazi nagyság is van ugyanezen a területen is. A történet vége, a tapasztalat és a végső bölcsesség pedig ez: „such is life, und es wird immer sucher and sucher", [angol-német keveréknyelven: „ilyen az élet, és mindig ilyenebb lesz"] - ahogy az elhunyt operarendezö mondta. Igen, ez a végső erkölcsi tanulság, sucher and sucher, napról napra. S ezzel szeretettel ölelem és minden jót kívánok Lodovico-ja Előzményét ld. 2518. sz. - Tolnay válaszlevele nem maradt fenn. 1 Tolnay feltehetően nemtetszését fejezte ki, amiért FL helytelenítette a pénzküldést. 2 Barbarossa Frigyes unokája, 11. Frigyes lehetett az említett király (1194-1250), német, majd szicíliai király volt. 3 Ld. 2525/5. "Giusti. Giuseppe (1809-1850) olasz költő, a Risorgimento legnagyobb politikai költőjének Mementomo c. verséből vett idézet, értelme: „meghagyom testamentumomban, hogy 'itt nyugszik' nélkül megyek el alulról szagolni az ibolyát". (102-102. sor) FL valóban követte a fenti idézetet. Néhány évvel ezután a következő írást adta át: „Nagyon kérem barátaimat, első sorban Fülöp Gézát és feleségét, Csanak Dórát, ha meghalok, ne engedjenek a földbe temetni, égettessenek el, s ha van rá mód, előbb boncoltassanak szét. Hamvaimat ne szállítsák, ne őrizzék meg, ott, ahol elégettek, szórják ki rétre vagy erdőbe vagy folyóba, akárhova. Az odaszállítás, elégetés etc. költségéhez szükséges pénz az íróasztalom jobb oldali legfelső fiókjában legbelül levő vastag bőrtárcában található, benne mindig van annyi, amennyi erre a célra elegendő. Ha Fülöp Gézáék akkor éppen akadályoztatva vannak, vagy nincsenek itt etc., akkor a kérésem a többieknek szól: Vekerdy Lászlónak, Vörös Lászlóéknak, Fodor Andráséknak etc. Budapest, 1967. szeptember 25 Fülep Lajos" Erre az iratra szükség is volt, mivel az Akadémia saját halottjának kívánta tekinteni FL-t és dísztemetést készült rendezni. 5 Ld. 2518/10. 6 A Szellemi Tudományok Szabad Iskolája a Vasárnapi Kör tagjai által szervezett, szűkebb körű közönségnek szánt tudományos előadássorozat volt. Balázs Béla munkahelyén, a Pedagógia Könyvtárban tartották 1917. III. vége és VI. 6. között. Előadók voltak: Balázs Béla (Dramaturgia), Fogarasi Béla (A filozófiai gondolkodás elmélete), Fülep Lajos (A nemzeti elem a magyar képzőművészetben), Hauser Arnold (A Kant utáni esthetika problémái), Lukács György (Ethika), Mannheim Károly (Ismeretelméleti és logikai problémák), Ritoók Emma (Az aesthetikai hatás problémája). Szemináriumot tartott Antal Frigyes (Cézanne és a Cézanne után való festészet) és Kodály Zoltán (A magyar népdal). Ld. még 2901/3., 3144/17., 3192/8. Horváth Zoltán könyvének összefoglalásában (565-566) elismeréssel ír a Szabad Iskoláról. 1 65