Fülep Lajos levelezése VII.

Függelék

istállót kell építeni, annak az ügye fölmegy a kerületig a lovak érdekében — de hogy a templom megfelel-e céljának, senki se kérdi. Mindezekre nem kívánok sürgős választ, mert hiszen mostanában magam is a szokottnál jobban el vagyok foglalva, bizonyáraié is. Majd írsz, lia ráérsz.

1 ' Csak kérlek, ne szerk.[esztöi] üzenetben. Boldog ünnepeket kíván s szeretettel üdvözöl Fülep Dunamell. ref. EK. Lt. C/68. Sebestyén Jenő hagyatéka. Kézírás. Címzés: Nagytiszteletű dr Sebestyén Jenő ref. theol. akadémiai tanár úrnak Budapest VIII. Muzeum körút 10. II. 11. „Kálvinista Szemle" Sebestyén Jenő ld. 3251. sz. 1 Bajai Reformátusok Lapja. Megjelenik okt. 31-én, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor. Szerk. Ref. Lelkészi hivatal Baja. Fel. szerk. Dr. Fülep Lajos. A lapnak 4 száma jelent meg. az utolsóban FL bejelenti, hogy eltávozik Bajáról; s ezzel a lap megszűnt. A lap 3. számában Az exponált gyülekezetek missziója címmel Sebestyén Jenőtől cikk jelent meg. (3. sz. 2.), a Kálvinista Szemle pedig az 1. szám megjelenésekor megemlékezett róla (1926. XI. 20. VII. évf. 47. sz.). E levélre Sebestyén a Szerk. üzenetekben a következőket válaszolta: „Dr. F. L. B. Leveledet köszönöm, távollétem miatt nem olvashattam s ez az oka hallgatásomnak is. Szép és kitűnő beosztású lapotokat is most láttam először. Egyébként külön, bővebben fogok válaszolni." (= Kálv. ^ Szle, 1926. XII. 25. VIL évf. 52. 32.) 2 A levél nem ismeretes. ' A cikk a Bajai Reformátusok Lapja 1. sz. 2-5. jelent meg. 4 XIV. Lajos francia király ismert mondásának parafrázisa: Az egyház én vagyok. 3 A cikkek a Független Magyarság 1922. VII. 27. sz.-ban és az Új Élet 1922. VII. 28-i sz.-ban jelentek meg A református lelkészválasztás előkészületei címmel. 6 FL viszonya a bajai katolikus egyházhoz és a város katolikus többségű lakosságához legjobban dr. Molnár Samu, a bajai II. Béla cisztercita gimnáziuma magyar-latin-görög szakos, 1886-1927 között ott tanító, FL-nál több mint húsz évvel idősebb tanárának írásaiból ismerhető meg. A FL-ék távozásakor nagy szeretettel és FL tevékenységének alapos ismeretével megírt terjedelmes búcsúztatójában („Dr Fülep Lajos elköltözött Bajáról" (Független Magyarság, 1927. VIII. 27. X. évf. 193. sz. 2.), ill. „Elbúcsúzott a reformátusok tudós pásztora" (Bajai Újság, 1927. VIII. 27. X. évf. 193. sz. 2.) Molnár Samu részletesen ismerteti FL lelkészi és kulturális tevékenységét (előadását a magyar népdalról, a Petőfi-centenárium alkalmából mondott beszédét, említi, hogy bevezette a külön gyermek-istentiszteleteket, gyülekezeti könyvtárat hozott létre, lapot indított stb.). Az 1924-ben négy héten át tartott vasárnap délutáni egyháztörténeti előadássorozatáról (amelyre mindkét bajai napilap minden szombaton felhívta a figyelmet), azt írja, hogy „legtöbbször még katolikus papot is lehetett látni", ill. „felejthetetlen templomi előadásai mindig óriási közönséget vonzottak valláskülönbség nélkül". (Független Magyarság i. h.), s hogy a vasárnapi istentiszteleteken tartott „szónoklatainak olyan nagy híre volt, hogy a templomot hívei mindig megtöltötték, sőt még más vallásúak is szívesen eljöttek, hogy hallhassák a nagy műveltségű tudós pap nagy hírű szónoklatait". (Bajai Újság i. h.) FLné tevékenységét is részletesen ismerteti és méltatja. A búcsúztatás leírásánál is fontosnak tartja megemlíti, hogy a Fülep-házaspárt felekezeti különbség nélkül tömegesen kísérték ki a vasútra. A másnap, VIII. 28-án a Független Magyarságban megjelent „A távozó emlékkönyvébe" c. „beküldött cikk", amely minden bizonnyal szintén Molnár Samutól származik, nem a lelkész-Fülepről, hanem az emberről írja a következőket: „És most ez a tüneményes elme, akiből a lángész boldogtalan divinációja enamál, elkívánkozik körünkből." (VIII. 29. 2.) 7 Jn 6, 60 598