Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

meg nem érdemelt jóságodat irányomban.

2 Jól tudom, hogy Neked nagy részed van e kitüntetésem elérésében, hiszen szószólónk vagy az Akadémián.

3 Sokszor félelmetesnek találom irányomban tanúsított jóindulatodat, mert munkámat túlzott kedvességgel kezeled. Az új minősítés is meglehetős terhet rak rám, mert bíz azt utólag kell kiérdemelni. „Nagyra viszi ésszel s fővel",

4 idézi rám a minősítést az Arany verssor és viszont nekem meg kell állapítanom, fővel még csak bírom, de lábbal nehezen már. Elnehezül lassan a legény. No de tanultam egy Füleppfl] Lajos idézetet: Ne rontsuk el a ma örömét a holnap gondjaival!

5 Ma örömmel élem a napot, de ugyanakkor nagy hálával is azok iránt, akik megszerezték ezt a nagy, érdemetlen örömöt. Minthogy múzeumvezető is vagyok, azt pedig a hónap vég, ezúttal még inkább az év vége ideköti hivatalához, aligha leszek ott a 29-i ülésen,

6 így hát kívánok Neked boldog új esztendőt és minden jót, mint tisztelő híved és pártfogoltad: Csatkai Endre MTAKK Ms 4585/230. Gépirat autogr. aláírással. Címzés: Fülepp [!] Lajos egyetemi professzor, akadémikus, Budapest Széher út 16. Feladó: Csatkai Sopron Múzeum Csatkai Endréid. 2138. sz. 1 Csatkai kandidatúrájáról van szó. A TMB 1952. X. 18-i ülésén határozatot hozott, amelynek értelmében Lyka Károly a művészettörténet doktora lett, Csatkai Endre, Dercsényi Dezső, Vayer Lajos és Zádor Anna pedig a kandidátusi fokozatot kapta meg. 2 FL a következő véleménnyel támogatta a Csatkainak megítélt kandidatúrát: „Csatkai Endre. Bár alkalmilag a művészet s általában a kultúra más mezeire is el-ellátogatott, egész élete fő kutatási területe mégis a Dunántúl három nyugati megyéje, Győr, Vas és Sopron. Ennek az önkéntes korlátozásnak, melynek forrása nem a többire való alkalmatlanság, hanem a művészetileg gazdag vidék szenvedélyes szerelme, köszönhető, hogy ez a vidék olyan jól át van kutatgatva, ahogy az országnak egyetlen más vidéke se. Nincs ugyan egy olyan kiemelkedő műve se, ami valami különösen érezhető lökést adott szakmájának, mennyiségre is jelentékeny munkája együtt azonban mégis határozott gazdagodása művészettörténelmünknek. Kiemelkedik belőle (még nem jelent meg, de készen van): Sopron város és megye topográfiája. Ha tehát a candidátusi fokozat ilyen típusú munkásságra is alkalmazható, derekasan megérdemli. Bp. 1952. IX. 6. Fülep Lajos" (MTAKK Ms 4596/18.) 3 Csatkai 1951 óta a Művészettörténeti Bizottság tagja volt. 4A pontos idézet: „Ott idővel, karral, fővel / Isten után vitte sokra..." (Arany János: Szibinyáni Jank.) 5 Alighanem itt is tévesen emlékezett az idézetre, amely feltehetően Shakespeare The Tempest-jéből való: „Let us not burden our remembrance with a heaviness that's gone" - magyarul: „Minek terhelni bús memóriánkat régi terhekkel?" (A vihar. V. felv. 1. szín. Ford. Babits Mihály.) 6 A kandidátusi díjkiosztásra utal. 93