Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

2114. FÜLEP LAJOS - LYKA KÁROLYNAK Bp. 1952. m. 17. Lyka Károly professzor úrnak Budapest Igen tisztelt Professzor Úr! Az Akadémiai Művészettörténeti Bizottság

1 őszinte tiszteletét, örömét és jókívánságait tolmácsolom a Kossuth-díjjal

2 való kitüntetése alkalmából. Professzor Úrban a magyar művészettörténelem valóban fáradhatatlan munkását, nagy eredményű fejlesztőjét és nemzetünk legkiválóbb művészeti nevelőjét tiszteljük. Senki se tett annyit az újabbkori magyar művészet történetének föltárása és világos összefoglalása terén, és senki annyit a művészet általánosításáért, megszerettetéséért, az ízlés neveléséért, mint Professzor Úr. Tudjuk és példánknak tekintjük puritán önzetlenségét, mellyel a művészet ügyét, sokszor küzdelmek között, egy hosszú életen át szolgálta, és szolgálja ma is töretlen hűséggel és odaadással. Szívünk mélyéből kívánunk Professzor Úrnak még hosszú évekig jó egészséget a jó munkához. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy külön is kifejezzem sosem múló hálámat és szeretetemet.

3 Fülep Lajos az Akadémia Művészeti Bizottság elnöke OSzK Kézirattár Fond 65/206. 6. sz. Gépirat autogr. aláírással. Budapestre írt levél. A levél előzménye ld. 2109. sz. 1 Az MTA Művészettörténeti Főbizottsága - 1954. előtt Művészettörténeti Állandó Bizottság néven - működött. (A jegyzetekben az egyöntetűség kedvéért Művészettörténeti Bizottság címen lesz róla szó.) 1950 januárjában létesült, ekkori tagjai tudósok és művészek voltak: Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor, Csemegi József, Dercsényi Dezső, Ék Sándor, Gerevich László, Kmetty János, Szilágyi János György, Vayer Lajos, Vedres Márk, Végvári Lajos és Zádor Anna. Elnöke FL, titkára Pogány Ö. Gábor. 1951-ben az Akadémia átalakította a Bizottságot, kihagyta belőle a művészeket (Bernáth, Bortnyik, Ék, Kmetty és Vedres), arra hivatkozva, hogy az Akadémia 1949-es átszervezése során a szépírók és más művészetek képviselői sem maradtak a testület tagjai. A megürült helyekre 195 l-ben Csatkai Endre, Garas Klára és Radocsay Dénes került. Pogány Ö. Gábor 1952. őszén FL-sal való konfliktusa miatt lemondott titkári megbízatásáról és bizottsági tagságáról, helyette Vayer Lajos lett a titkár. 1954-ben bekerült a Bizottságba Genthon István, Pigler Andor, Berkovits Ilona és a Népművelési Minisztérium képviseletében Aradi Nóra, 1955-ben pedig Balogh Jolán és Németh Lajos. 1954. I. 3-án Vayer lemondott a titkárságról, de a Bizottságnak tagja maradt. Helyébe 1954. V. 26-án Radocsay Dénes került. A továbbiakat ld. még 2190/1., 2191/1., 2192/2-3., 2193/1., 2194., 2248., 2250/2., 2261/1., 2279/2., 2296/1., 2342/4., 2440/1-2., 2441., 2443., 2447., 2460., 2482., 2483. és 2484. sz. 2 A Kossuth-díjat a XVIII/1948. sz. törvénnyel alapították meg a szabadságharc centenáriumának tiszteletére; célja a szellemi, művészi és fizikai alkotó munka legmagasabb fokú elismerése volt. A Szabad Nép 1952. III. 16-i számában az „Üdvözöljük a Kossuth-díjasokat" c. cikkben a következő olvasható: „A kitüntetettek között megtaláljuk a magyar múltnak, népünk kezdeteinek, jelenünk gyökereinek kutatóit. Lyka Károly a kiváló régi művészettörténész „Magyar művészélet Münchenben 1867-1896" c. müvéért [...] kapott Kossuth-díjat." 66