Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

A hallgatókkal eléggé behatóan foglalkozik, előadásain kívül kirándulásokra és múzeumokba vezette őket, a hallgatók általában szeretik. Maga is tudatában van annak, hogy a müvekről adott kritikája még nem tekinthető véglegesnek és talán ezért tekintett el attól, hogy kiadja jegyzeteit. Pogány Ö. Gábor véleménye az, hogy helyes lenne Gerevich Tibor helyett tanszékvezetőnek Fülep Lajost kinevezni és intézeti tanárnak pedig Zádor Annát javasolja. Füredi Ferenc." (MTAKK Ms 4594/64.) Az itt említett tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést FL az 1412-0198/1952. sz. iratban, csaknem másfél évvel később, 1952. XI. 15-én kapta meg. (MTAKK Ms 4594/44.) Amikor FL megkezdte az egyetemi oktatómunkát, rajta kívül Gerevich Tibor professzor, Zádor Anna docens és 1952-től Tehel Péter tanársegéd alkotta a tanszék személyzetét. 1953-tól demonstrátori megbízást kapott Kovács Éva. A tanszékhez tartozott két aspiráns, Németh Lajos és Kömer Éva, de ők a tanításban nem vettek részt. Külső előadók egész sora oktatott: Dercsényi Dezső, Entz Géza, Genthon István, Castiglione László, Oroszlán Zoltán, Végvári Lajos és Vayer Lajos. A hallgatók számának kezdeti alakulásáról nincsenek pontos listák. Általában 6-8 I. és 16-30 II-IV. éves hallgató neve szerepel az iratokban, valamint 15 fő az esti tagozat indulásakor. 19551956-ra egyetlen első éves hallgatót sem vettek fel, 1956-1957-re pedig egyet, ami ellen FL több forumon is tiltakozott. Gerevich Tibor 1954-ben bekövetkezett halála után Vayer Lajos lett a tanszék második professzora. 1958-ban kettéválasztották a tanszéket, az I. sz. művészettörténeti tanszék vezetője FL, a Il.-é Vayer Lajos lett. (MTAKK Ms 4594/46.) 1959. IX.-től 1960. XII. 31-ig FL rendkívüli szabadságot kért és kapott Kardos László dékántól, majd 1960. XII. 31-i hatállyal nyugdíjba ment. (MTAKK Ms 4594/47. ill. 48.) Az 195l-es év elején történt kinevezés után, első egyetemi félévében FL sebtében meghirdetett „Az imperializmus korának művészete" című kollégiumot tartott heti 2 órában. Az előadás 12 hétre felosztott vázlata szerint tematikája a bevezetés után Courbet-től és Daumier-től a kor festészetén és szobrászatén át az impresszionistákig ill. Cézanne-ig terjedt. (MTAKK Ms 4595/14.) 1952-1953-tól kezdve FL mindkét féléven át heti 3-3 órában hirdetett kollégiumot. (Vázlata: MTAKK Ms 4595/7-9.) A vázlat félévekre ill. alkalmakra bontva tartalmazza az előadások tárgyát és a kötelező olvasmányokat. Először a képzőművészetben alkalmazott technikákat ismertette, majd a stílus fogalmából kiindulva foglalkozott a művészet nagy stílusaival és korszakaival. Ezenkívül heti l-l órában világirodalmat adott elő a II-IV. éves hallgatóknak. A világirodalom fogalmának, egységének és nemzetenkénti megoszlásának ismertetésével kezdte, szólt jelentőségéről és hasznáról a művészettörténelem számára, korszakonként és nemzetenként tárgyalva történetét. (MTAKK Ms 4595/19-22.) FL hagyatékában fennmaradtak még olyan jegyzet-vázlatok, amelyekből kitűnik, hogy előadott a görög művészetről, a 1000-1500 közötti itáliai építészetről, a magyar középkorról (MTAKK Ms 4595/13., 15., 12.). A Művészettörténeti tanszék iratai között fennmaradt tantervek szerint 1955-1956-ban „A trecento művészete az olasz források tükrében" (heti 1 óra) és „A quattrocento művészete az olasz források tükrében" (heti 2 óra) címmel tartott kollégiumot a II-IV. éveseknek. (ELTE Lt. A Műv. tört. tanszék ir. 1. d.) 1954. V. 3-i dátummal FL beadványt írt az ELTE Bölcsészkarának „Feljegyzés a művészettörténet oktatás további fejlesztése érdekében" címmel: „Népünk fokozott bekapcslódása a tudomány és művészetek területére, különösen erős érdeklődése a képzőművészet iránt fokozott mértékben igényli, hogy a művészettörténet egyetemi oktatása komolyságát és igényességét mélyítsük. Nem kívánok foglalkozni azokkal a fejlődésünk menete során keletkezett zökkenőkkel és tévedésekkel, amelyek következtében az elmúlt évek során olyan káderek is kikerültek, akik a múzeumok jogos követelményeinek nem mindig felelnek meg. Bár ezen a téren két év óta igen jelentékeny és örvendetes fejlődés állapítható meg, mégis szükségesnek látom azoknak a szempontoknak leszögezését, amelyek révén munkánk eredményességét illetve további javulását biztosítva látom: 1. A felvételre kerülők lehetőleg általános gimnáziumból kerüljenek ki, azaz latin nyelvet ismerjenek. Ha valamilyen rendkívüli ok latin nélküli felvételre késztet, a hallgató az első év fo22