Fülep Lajos levelezése VI.

Bevezetés

A Császár-család sorsára és a zengővárkonyi eseményekre vonatkozó levelek megjelentek a kötetben. A levelek számozása csatlakozik az V. kötetéhez: 2075-tel kezdődik. Kronológiai rendben követik egymást, azonos dátum esetén először a Fülep által írottak, utánuk a levélírók betűrendjében. A dátumok a könnyebb áttekintés kedvéért itt is mindig a levél élére kerültek, azonos formában. A leggyakrabban előforduló személyekről az adatokat és FUleppel való kapcsolatuk rövid összefoglalását a közölt levelek végén található külön mutató tartalmazza. Más, a szövegben előforduló személyekről az első említéskor van jegyzet, később pedig erre való hivatkozás. Összefoglaló jegyzetek készültek Fülep egyetemi működéséről, a Művészettörténeti Bizottságról, egy-egy kötet kiadása kapcsán az egymást követő fázisokról. Ilyenkor a szükséges tudnivalók egy helyre tömörítve lehet megtalálni, de fel vannak sorolva mindazok a későbbi levelek, amelyek az üggyel összefüggésben vannak. Mutató készült a kötetben alkalmazott rövidítésekről, a Fülep Lajos által írt, és a neki szóló levelekről levélírók ill. címzettek szerint, a szövegekben említett vagy közölt megjelent, megírt vagy töredékes művekről, a tervezett és megrendelt írásokról és a Fülep főszerkesztésében megjelent folyóiratokra utaló említésekről. Külön mutatóban találhatók a szövegekben előforduló idegen szavak és kifejezések, a levelekhez készült jegyzetekben kaptak viszont helyet az olyan idegen nyelvű irodalmi, klasszikus és egyéb idézetek, feliratok, amelyek a levél mondanivalójával függenek össze. Az idézett dedikációk részint Fülep Lajos könyvtárának a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet Könyvtárában őrzött példányai alapján kerültek a jegyzetekbe, részint a Könyvértékesítő Vállalat III. antikvár könyvaukciójának (1987. XI. 20-21.) nyomtatott katalógusából. Köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát, külön a Kézirattárat, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárát, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárát, a Ráday Levéltárat és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Levéltárát; a görög szavak beírásáért Ritoókné Szalay Ágnest, az olasz nyelvű levelek ellenőrzéséért Lator Lászlót, személy szerint pedig mindazokat, akiknek közléseire a jegyzetekben hivatkozom. 18