Fülep Lajos levelezése VI.
Levelek
„1.) Nem szerepelt a tervben az összefoglaló (5 kötetesnek tervezett) magyarországi művészet történelem, amelyet nem pótol az elkészült 2 kötetes összefoglalás. Ha ez a munka a következő 5 éves tervben nem fejezhető be, akkor legalább előkészítését kell a terv középpontjába állítani." (MTA Lt. A II. oszt. ir. 192/1.) Ez az 5 kötetes mű nem készült el. A kétkötetes A magyarországi művészet története 1. kötete A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig. Főszerkesztője FL, szerkesztője Dercsényi Dezső volt, 1956-ban jelent meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatánál. A II. kötet Magyar művészet 1800-1945 címmel 1958-ban jelent meg, Zádor Anna, ill. utóbb Genthon István és Németh Lajos szerkesztésében. FL életében a mű 5, némileg átdolgozott kiadásban látott napvilágot. A kiadó itt közölt levele mellett van FL véleménye az I. kötetről ceruzaírásos fogalmazásban: „Megjegyzések A magyarországi művészet története c. műhöz. A külső egyöntetűség feltétlenül szükséges. Egyik szerző lektori tanácsra alcímekkel tagol; magam is helyeslem; de vagy mindenki, vagy senki. Gerevich „Fejezetek"-kel tagol. Az elsőt betűvel írja, - a többit római számmal; vagy-vagy. Javaslom a Fejezet szó teljes elhagyását - elég a szám; vagy valami alcím. Bibliográfiát minden szerző adjon. Feltétlenül szükséges: szakkifejezések betűrendes, magyarázatos jegyzéke a könyv végén. (Kiki a magáét.) Egyenként: 1) Dercsényi: Elején röviden meg kell mondani, honnan, hogyan jött ide a magyarság, milyen szellemi és anyagi kultúrát hozott, mit talált itt: milyen földet, népeket, környezetet, Európát, politikát, kultúrát stb., hogy illeszkedett bele, hogy vette fel a keresztyénséget, hogyan élt itt tovább mindezt meg lehet röviden, pár lapon mondani; nélküle talajtalan, hontalan a művészet. Később is éreztetni kell a szituációt. 2) Gerevich. Apróságok: a Margit-legendából való idézetet (9.1.) mai írással kell közölni; nyelvészeken kívül így senki se tudja elolvasni; de nincs is rá szükség; a tipográfia nem azonos a nyelvvel. - Veit Stoss német művész, Nürnbergben született, ott is halt meg, krakkói működése nem elég ok arra, hogy nevét lengyelesen írjuk. (72.1.); a nálunk működött német, olasz, francia mesterek nevét se írjuk magyarosan, se Falconet-t oroszosan. 3) Balogh. Műemlékek és csináltatóik csupasz krónikája - így nem maradhat. Ha ő maga nem hajlandó a történeti képet hozzáadni, sürgősen találni kell történészt, aki Balogh szövegének teljesen érintetlenül hagyásával interpolálná, ahol kell, a történeti kiegészítésekkel. Tíz lapnyi szövegjói elosztva elegendő volna. Társszerzőként szerepelne. Kellően honorálandó. 4) Garas. Egészében jól megközelíti a célt. Hiányolom: a templomok és kastélyok mellett elhalványul a városok képét kialakító építkezés jelentősége, holott jóformán csak ennek a kornak utcái, terei, középületei, palotái, polgári házai adnak módot a mai nemzedéknek arra, hogy régi várost lásson, benne gyönyörködjön. Mindenképen nagyon fontos aspectusa a kornak, de gazdagítaná, szépítené az egyébként jól sikerült összképet is. Javaslom a kiegészítést az Akadémia osztályvezetősége történész tagjai nézeteinek ismeretében is. (Reprodukció feltétlenül kell; egy-két kúriáé is elkelne.) - Apróság: Danckát (29.1.) csak a régi magyar irodalom ismerője tudja összekötni mai nevével, tehát zárójelben oda kellene tenni. F.[ülep] L.[ajos] 1955.1. 22." (MTAKK Ms 4596/56.) Ld. még: 2248/2., 2260/2., 2283/6., 2305/1., 2380/7., 2389/7., 2393/4., 2394/4., 2396/7., 2401/6., 2404/5., 2405/2.,2406/6., 2407/3., 2418/1., 2428/3., 2429/4., 2431/2., 2438/4. 2227. FARKAS ZOLTÁN - FÜLEP LAJOSNAK [Bp. 1955. III. 2.] Kedves barátom, mély megdöbbenéssel olvastam el Artúr leveleit. 1 Megállapíthattam belőle, hogy halálküzdelmében te voltál bizalmasa. Tőlünk, azaz Petrovicstói, 2 Rétitől 3 és tőlem ezekben 168
