Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

vagy nem vártam meg. Rippl, mint említettem, engem is kért

3 - azt tudom, solo lettem volna, nem vállaltam (a 30 perces csevegést komoly témáról). Talán valamelyik korabeli napilapban nyomát lehetne találni, vagy tán a plakátnak is, ha rá is vonatkozik a törvény, hogy minden nyomtatványból példányt kell küldeni a Nemzeti Múzeum könyvtárába. Az idő stimmel - akkor lehetett valamelyik háborús esztendőben. De talán él még velem egyívású valaki, aki ott volt, s emlékszik. Hermann Lipót?

4 Farkas Zoltán?

5 Dömötör István?

6 Csak meg kellene találni - ha megéri ez az apróság a fáradságot, bár igen jellemző, annyi szent! Jellemző pro és contra! Szívből üdvözli Fülep Lajos Magántulajdonban. Kézírás. Címzés: Demény János tanár H. XIII. Wallenberg u. 5. III. 3. Feladó: Fülep Lajos Budapest II., Széher út 16. Demény János (1915-1993) zenei író, esztéta. Elsősorban Bartók Béla életének dokumentumait kutatta és levelezését adta ki. Fülep könyvtárában Demény János: Bartók. Bp. 1946. Egyet. ny. c. műve volt meg a következő dedikációval: „Fülep Lajosnak, régi mesteremnek Demény János IX. 7." ' Demény János Bartók-kutatásaival kapcsolatban kereste meg FL-t, a később „Bartók Béla művészi kibontakozásának évei. Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben (1914-1926)" című tanulmány megírására készülve. (= Zenetudományi Tanulmányok, VII. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Bp. 1959. 5-425.) FL-t „Nemzeü öncélúság" c. tanulmányában leírt következő mondatairól kérdezte: „Tanuja voltam, mikor egy Rippl-Rónai kiállításon Bartók a legremekebb magyar dalokat játszotta, s utána kulturális ügyeink legfőbb gondozója, a kultuszminiszter [Jankovich Béla] ezt a kérdést intézte hozzá: ugye ezek oláh nóták voltak? Bartók szikrázó szemmel csak annyit felelt: nem!" (Válasz, 1934.1. évf. 1. sz. 18.) Fülep itt a Rippl-Rónai 1915 őszi kiállítása alkalmából X. 17-én tartott matinéra emlékezett, amelyen Bartók Béla is fellépett. A korabeli sajtóból tudható, hogy Bartók „magyar rapszódiái közül játszott el egyet és bemutatta folklorisztikus gyűjteményének néhány érdekes darabját." (Világ, 1915. X. 18.) Demény megállapította, hogy az Opus 1. zongorarapszódiát adta elő Bartók, amely 1904-ben született s három változatban készült el, valamint a Tizenöt magyar parasztdal néhány darabját adhatta elő, amelyek ekkorra már javarészt elkészültek. [Fülep könyvtárában megvolt Bartók-Kodály: Magyar népdalok. Énekhangra zongorakísérettel. Bp. 1906, későbbi műveiből pedig Bartók: Fünfzehn ungarische Bauernlieder. Wien-Lpz. 1920., Bartók: Nyolc magyar népdal. WienNew-York, 1922, valamint A magyar népdal. Bp. 1924.] 2 Móricz Zsigmond „Piros már a szöllőlevél" c. novelláját olvasta fel. 3 Rippl-Rónai József (1861-1927) 1915. X. 4-én kelt levelében írja az itt említett kiállítás kapcsán FL-nak a következőket: „Meg akarom kérni egyidejűleg, egy 'hatalmas, szép művészeti előadásra, amilyent csak Fülep Lajos nyújthat.',, (Flev. I. 289.) 4 Hermann Lipót (1884-1972) festő, grafikus, illusztrátor. 5 Farkas Zoltán ld. 2190. sz. 6 Dömötör István (1882-1962) újságíró, 1914-1919 között a Művészet és az Új Idők munkatársa. 153