Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

Egyszóval: ceterum censeo - rosszul olvasta ezt a nagy művet, drága Barátom. Még nem fogta fel egészen, úgy érzem. De talán majd nyomtatásban, ebben reménykedem. Ölelem minden szeretetemmel: Füst Milánja K[edves] feleségének szíves kézcsókomat. N.[ota] B.[ene] Felhívom továbbá figyelmét a gondolati és művészi elem arányára e műben s e kettő művészi egységére, ami nem kicsiség, - még Tolstojnál sincs minden rendben ekörül. - S végül az elbeszélő személye maga sem érdektelen, nemcsak hangjának mindenkori természetességére célzok, elbeszélése könnyed, improvizációs jellegére, hanem arra, hogy milyen érdekes, eszes ember, ami szintén figyelemreméltó, mert hisz gyakran van az úgy, hogy az ábrázolás remek s az elbeszélő érdektelen, - például Móricznál. Bámulatos, hogy ennyire elhaladt Maga mellett ez a munka, anélkül, hogy észrevette volna. Hogy ennyire is megbotlott életemnek ez az édese a nyelvi kifogásain. Lehet, hogy van benne néhány zsidós származék, de baj az? Mert akkor is több ez, mint amit magamtól bármikor is reméltem, minden hibáival együtt. S hogy lesz-e sikere? A Singer és Wolfner annakidején világsikerrel biztatott, csak ezen, megvallom, nem tudok izgulni. Ennek az ideje lejárt. Amíg anyám élt, nagyon kellett volna, hogy ezzel bizonyítsak neki. Vagy mikor reménytelenül voltam szerelmes fiatalkoromban. De ma már? - A barátaim véleménye érdekel s hogy a Magáé mennyire, annak bizonysága ez a hosszú levél. N.[ota] B.fene] Hallottam én az Ulysses

4 dicséretét sokfelé, hisz nemrég valóságos divatja volt. Viszont magam sem tudtam élvezni, letettem. Mert merőben mást érzek és értek művészet alatt, mint ez az író. A munkát végül is a Hungária adta ki, mert a Singer és Wolfner mégse mert velem kiállni, ismert okokból. Tersánszky jó magyar ember ugy-e? Olvassa el kérem „A margarétás dal"

5 című munkáját, vagy a többi bitangos, jassz elbeszélését. Hogy mi minden zsargon van abban! - illetve, nem is jól mondom, mert abból áll az egész. És nagyon helyénvalón, nagyon élvezem, mert valóban így beszélnek az emberek: hírlapírók, katonák, színésznők és nemcsak itt, Párisban is, Londonban is, Berlinben is, a hajókon, a tengerpartokon, - csak itt sok németes elem van a zsargonban, könnyű hát rögtön ráfogni, hogy zsidó eredetű. Nem igaz, van abban mindenféle elementum s kitűnő, kifejező, szellemes találat egész csomó. „Ellógott" - ennél jobbat nem is lehet kitalálni! „Te hólyag!" ez csak nem rossz? — Hát ez már direkt érdekes, - kapom ki Tersánszkynak egy szavát, (kitűnő, odavaló, pedig nem is zsidók mondják nála.) - Vegye Krúdy Gyulát, - dehát hogy is bizonyítsam, hogy ez a finnyásság nem jogosult s éppen olyan munkával szemben nem, amelyben ilyen kevés a zsargon. Hogy az egész javarészt pesti zsargonban van írva, - micsoda túlzás! Szinte prófétai! No de mindegy. Belenyugszom ebbe is. 234