Fülep Lajos levelezése IV.
Levelek
könyvekkel, amelyek a magyarságot akarják nekem megmagyarázni. Egy sorozathoz kéretlenül is jutottam. De ez nem von le abból semmit, hogy a Kodály cikke 9 csakugyan gyönyörű és valósággal cselekedet. Abban ugyan nincsen halandzsa semmi. Bizony a tavaszt én is nagyon várom, pedig annyi lesz a dolgom, hogy akkor is nyilván csak az ablakon keresztül nézem majd a kinti napsütést. Bizony, jó lenne elmenni arra a vidékre. 1 0 Amikor arra jártam, kevesebbet láttam belőle, mint szerettem volna. Annyit beszélgettünk, hogy a falura rá se került a sor. Pedig ezen a nyáron, ha egyáltalában elmozdulhatok, inkább az északi végekre szeretnék menni a gyerekekkel. - De remélem, hogy mégis csak találkozunk, még pedig a mainál boldogabb és szebb időkben. Még egyszer nagyon köszönöm kedves válaszát és ma írok a három nótáriusnak, hátha kaphatok tőlük valamit. Minden jót kíván az Ön régi híve és barátja [Kner Imre] BML, XI. 9. A Kner nyomda ír. C/30. 204-205. Megj.: Fülep-Kner lev. 153-154. p. Gépelt másodpéldány. Zengővárkonyba írt levél. 1 Ld. 1327. sz. 2 Kner Izidor ld. 1299/8. A két Cochin francia betű- és rézmetsző, illusztrátor volt. Az apa, Charles-Nicolas (16881754), a fiú, ugyancsak Charles-Nicolas (1715-1790). 4 Ld. 1325/2. 5 Ld. 1327/8. Kner Imre: A tipográfia és a könyvművészet határai. = A Magyar Bibliophil Társaság Évkönyve I. 1921-1928. Bp. 1928. 20-39. p. Kner 1932. IX. 5-i levelével (FL-lev. III. 878. sz.) küldte el FL-nak, aki 1932. IX. 11-i levelében (FL-lev. III. 879. sz.) reagált rá. Philosophiai Műszótár. Közrebocsátja a magyar tudós társaság. Buda, 1834. A Szekfű Gyula szerkesztésében megjelent Mi a magyar? c. kötetre utal. Ld. 1325/5. ill. 1327/2. 9 Ld. 1325/5. Kner 1932 augusztusában töltött egy napot Zengővárkonyban. Többet nem járt ott. 1329. FÜLEP LAJOS - KNER IMRÉNEK Z[engő]Várkony, 1940. III. 4. Kedves Barátom, bocsásson meg, hogy ily soká válaszolok és köszönöm meg a könyveket. 1 A hetedik fagyhullám meghozta nekem a hetvenhetedik hűlést gyönyörű influenzával, úgy hogy még a szemem is bedagadt és könnyezett, beszélni se tudtam, mert a torkom is bedagadt, aludni se, mert az orrom is bedagadt, gondolkodni se, mert a fejem is bedagadt - szóval, nagyon szép volt. Most kezdek kinyílni, mint a bimbó. Hanem hát, Barátom, mi lenne, ha Maga isten lenne! hogy az ember alig fejezi ki valami kívánságát, sőt, nem is kívánságát, csak valami olyan bágyadt nem-tudom-mi83
