Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

7. Az egyház presbitériumának felügyeleti joga van annak ellenőrzésére és biztosítására, hogy a fentiHcikötések megtartassanak s az épületben mindenek, mindenkor ékesen és jó renddel follyanak; 8. Ha a Dalkör idővel más testületnek kívánná átadni a Népház vezetését, ez csak a presbitérium s az egyházi felsőbbség engedélyével történhet. 9. A Népház a tanítói javadalom kárpótlására fizet a tanítónak évi 10 arany pengőt." (A Tolnai Ref. Em. lt. A zengővárkonyi presbiteri ülések jegyzőkönyve. 1937. XII. 29. Zengővárkony.) A zengővárkonyi presbitérium jóváhagyása után a határozatot felterjesztették a Tolnai Egyházmegye espereséhez, aki továbbította az Egyházkerülethez. Ez utóbbi 1938. VII. 22én megadta hozzájárulását a kért terület átengedéséhez. 1939. III. 14-én FL ceruzavázlata alapján Kőszeghy pécsi mérnök elkészítette a Népház tervét, majd hozzáláttak a 12.000 pengős költségvetés anyagi alapjának megszerzéséhez. Komoly támogatást nyújtott Horvát István, Baranya megyei alispán, akivel FL még pécsváradi főszolgabíró korában életük végéig tartó barátságot kötött. Az ő tanácsára két ízben is a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordultak, amely a kérvényben „gazdasági népház"-nak nevezett intézmény építésére egyszer 1500, másodszor pedig 2000 pengő segítséget adott az építkezéshez. A vármegye többször gyűjtést indított a népház felépítésére, gyűjtöttek Zengővárkonyban és több környékbeli faluban, s adakoztak a Zengővárkonyban táborozó debreceni kollégiumi diákok is. Acsné dr. Császár Piroska őrzi azt a „Kimutatás a Kultúrház építésénél végzett közmunkákról" feliratú füzetet, amely az 1939. I. 20-VI. 16. közötti időben végzett kőfejtés, köhordás, útjavítás, fahordás, fahuzatás, fűrészelés, tégla- és deszkaszállítás, vályogvetéshez polyvaszállítás, majd ablak- és ajtószállítás munkájában résztvett zengővárkonyi gazdáknak, illetve azoknak a nevét tartalmazza, akik homokot, töreket, faanyagot stb. adtak az építkezéshez. A II. világháború kitörése, az építési anyagok árának emelkedése csak lassította, de nem akasztotta meg az építkezést. 1942-ben állt az épület, 1942. VIII. 20-án benyújtották a vármegyéhez az építkezés elszámolását, de a hibák kijavítását csak 1944-re végezték el azok az iparosok, akik ellen a rosszul végzett munka miatt pert kellett indítani. Az épületre vállalt egy éves garancia csak 1945-ben, a háború után járt le. (Az építkezés iratai a Tolnai Ref. Em. lt. A zengővárkonyi ek. iratai között találhatók Zengővárkonyban.) Az ifjúsági ház építéséhez a falubeli gazdák főleg fuvarral, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület fiatal tagsága fizikai munkával járult hozzá. Megépülése után összejöveteleket tartottak, színielőadásokat rendeztek. A zengővárkonyi fiatalok előadtak operetteket mint a Mágnás Miska, Gül baba, de népszínmüveket, mint Szigeti: A vén bakancsos és fia a huszár, és irodalmi értékű darabokat is, mint Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. vígjátéka. A szervezés és rendezés munkájában a legnagyobb szerepet Császár János tanító és felesége vállalta, de résztvett benne FLné is. Ld. még 1379., 1381., 1387., 1389., 1397., 1399., 1400., 1402., 1403., 1405., 1409., 1443., 1444., 1458., 1493. és 1528. sz. 40