Fülep Lajos levelezése IV.
Levelek
ni-e rájuk? Ha a Nagytiszteletű Asszony lenne olyan szíves félrerakni, ha a kezébe jut egy s más, meghálálnánk. Cserébe pesti kommissiókat elvégzünk, könyv, vagy bármi más ügyében. Cserépfalvinál 2 bent jártam Professzor úr, még az ünnepek előtt. Közölte, hogy állítólag ugyanaznap írtak Z[engő]v[árkony]ba. Roppant elfoglaltak, az egész kis üzletet hárman vezetik. Az olasz könyveket, őszerinte minden pesti könyvkereskedő Párison át hozatja; kicsit hihetetlenül hangzik. Fognak ezentúl írni, hamarább, nehogy harag legyen. Velük mindenesetre röviden kell levelezni, hányiveti, ha ugyan nem hanyag boltos ez. Párisi kávéházakban kapott kedvet francia könyvekre. Mindenkinek meg kell bocsátani, aki germánná züllött korunkban francia könyvet akar eladni Pesten. Elég sok jó könyv jelent meg tavaly nyár óta, sejtelmem sincs, mi jutott Profjeszszor] Úr kezébe? A magyar Ortegát, Huizingát, Madariagát 3 látta-e? Mátrai könyvecskéjét 4 a modern gondolkodásról? Hát Hevesi Bandi remek, ragyogó új könyvét, az Irént? 5 Az angol Pelican-sorozatnak is van pár jó újabb füzete (Virg.[inia] Woolf új kiadású essayi, szépek.) 6 Itt jut eszembe: az Egyet.[emi] Nyomda csak a már másfél év előtt megjelölt összegért, á 17.60-ért, vagyis 2.40 engedménnyel tudja adni a Néprajz 3. és 4. kötetét; 7 akkor ezt sokallani tetszett, most se szállítják le az árát, eladják ők, mint mondják. Ennyi pénzem ritkán hever, azért előre kell kérnem, ha megvegyem. Sajnálom, hogy nem beszélhetem meg a világ változásait nyár előtt. Bécsbe készülök pár hónapra; nehezen szánom rá magam, már nov.[ember]-ben kellett volna. Istentelen egy világ az, a hazai rothadás paradicsom hozzáképest. Pedig itt sem szűkölködünk másvilági jelenetekben. A politikai körhinta mellett nemkevésbbé érdekes az irodalmi panoptikum; potyapénzen látható itt jeles elmék megbomlása, árva figurák önkínzása, cézárok önfertőzése. Utóbbihoz tartozik Németh L.jászló] önéletrajzi gyötrelme. 8 Azt állítja ez a heródesi méretű barátunk, hogy én az ő, egyik Tanubeli cikkét használtam föl arra, hogy Fülep Lajosnál névjegyként magam elé tartsam, Prof.jeszszor] Úr ismeretségének elnyerésére.'' Csodálatraméltó feledékenység! a Fülep névhez, ő nála laktamkor semmi közelebbit nem tudott fűzni; s ha én nem adom meg a zjengő]v[árkony]-i pap címét, talán sosem kerül ismeretségbe Prof.jesszor] úrral. Mi lett volna akkor az oly dicstelenül kimúlt Válasszal? 1 0 F.[ülep] L.jajos] megkímélte volna magát egy nagy csalódástól. Bizony mondom, lelkiismeretfurdalást érzek, hogy beszéltem Némethnek, az asszimilált-kulák-származéknak, F.[ülep] L.[ajos]-ról. Mint jó orvos, tudja ő milyen betegségek után írtam Prof.jesszor] úrnak azokat a sajnálatraméltó leveleket, amikből legközelebbre szemelvényeket ígér barátunk. A magam részéről csak azt kérném, ha könyvben megjelennek a könyvnapra, vagy még előbb, ezek az önéletrajzi hazugságok, tessék szíves lenni, akár a bíróság előtt személyesen, akár egy levélben igazolni, hogy nem Németh L.jaszló] cikke révén ismerkedtem meg Prof.jesszor] úrral, hanem még 1934 előtt 4 vagy 5 évvel." Egyébként megvagyunk, sajnos, pénz nélkül. A magyar állam pénzét még mindig széltoló protekciósok költik, nekem nem jutott belőle. Ezért élünk és lakunk még mindig itt, a külvárosnak is a legvégén. Hát Várkonyban mi készül? Tetszik írni valamit? mi van azzal a titokzatos nagy munkával?' 2 23