Fülep Lajos levelezése IV.

Bevezetés

könyvtár, sakk, társasjátékok és beszélgetés révén színvonalasan tölthette el szabadidejét, nagyobb vállalkozásba, színpadot is magába foglaló ifjúsági ház építésébe kezdett, amely a háborús évek nehéz pénzügyi és építőanyag beszerzési lehetőségei közepette éppen a háború végére készült el, s otthont nyújtott a dalárdának, az amatőr színjátszásnak és a különböző tanfolyamoknak, amelyeket főleg Császár János tanító, Fülep segítőtársa szervezett és irányított. A pécsi egyetemen 1940 őszén megszűnt a bölcsészkar működése, s vele megszakadtak Fülep művészettörténeti és filozófiai előadásai. Az általa évek óta helyettesként betöltött olasz nyelvi és irodalmi katedra vezetése már 1940 elején abbamaradt. Új tanítványok tehát ebben az időszakban nem támadtak. A régiek közül megmaradt a kapcsolat Weöres Sándorral, aki pécsi évei és a Csöngén töltött időben is felkereste Fülepet leveleivel, nyomtatott, kéziratos műveit küldte el, s beszámolt terveiről is. Fülep ekkori levelei - Károlyi Amy közlése szerint — nem maradtak fenn. A volt hallgatók közül megmaradt a kapcsolat a debreceni egyetemre került Gerlőtei Jenővel és a munkácsi tanár Előd Gézával, aki munkaszolgálatban pusztult el. A pécsi egyetem tanárai közül Kerényi Károllyal alakult ki levelezéskapcsolat a korábbi személyes találkozások nyomán, miután Kerényi a szegedi egyetemre került, majd Svájcba költözött. Fülep Kerényinek írt 1943 előtti levelei nem maradtak fenn. A régi tanítványok közül a Párizsban élő Tolnay Károly 1939 őszén Princetonba emigrált, néhány ottani életének kezdetéről írt beszámolója és művei különnyomatainak elküldése után a háború évei alatt a levélbeli kapcsolat kényszerűen megszakadt. A firenzei évek társaságából Augusta zu Eulenburggal kezdett újra, haláláig tartó levelezésbe Fülep. A hűséges régi barátnak az itt közölteknél sokkal több, de inkább életjelnek, mint levélnek tekinthető lapja maradt fenn Fülep kéziratos hagyatékában. Sok szó esik bennük egy tervezett, de meg nem valósult zengővárkonyi látogatásról, s a festőnő orosz fronton eltűnt egyik fiáért érzett aggodalmairól, akinek sorsáról még évtizedek múltán sem kapott biztos értesülést. Hogy Fülep levelei-lapjai fennmaradtak-e valahol Németországban, nem tudható. Babits halála után újraéledt Illyés Gyulával való levelezése, elsősorban a Magyar Csillag szerkesztése és a Babits-emlékkönyv kapcsán. Új, fontos levelezőpartner ezekben az években Füst Milán, s ekkor vált gyakrabban levelet a már korábban - levél útján — megismert Vas Istvánnal. Megsokasodnak ezekben az években azoktól a fiatal értelmiségiektől származó levelek, amelyekben írásaikat küldik el, Fülep müveinek új kiadását sürgetik vagy készítik elő, cikkek, tanulmányok írására kérik. A sort a festő Karay Gyula kezdi, Lőrincz Ernő folytatja, aki a legnagyobb agilitással szervezi a tervezett kiadásokat. Padányi-Gulyás Jenő az Építészetben megjelent tanulmányt és egy építészek számára tartott előadást rendel ill. szervez; továbbá Csaba Rezső, Szigeti József és Szabó Lajos, akik az ifjabb értelmiségi nemzedékkel való kapcsolatot jelentik Fülep ekkori éveiben. Pesten egyetlen egyszer fordul meg, 1943 májusában, amikor Füst Milánt látogatja meg, s ekkor találkozik személyesen több, addig csak leveleikből ismert partnerével. 18