Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

amit Te leveledben ismertetsz, még csak nem is hasonlít egymásra! Hát ezért nem ér­tem a dolgot. Mert Pécs és Bátaszék közt semmi változás nincs — úgy látszik, csak Bátaszéktől fölfelé forgattak föl mindent. Hát mondhatom, még most is nagyon bánt a dolog. Táviratod 3 nyomán igazán nem tudtuk mit csináljunk - mit se tudtunk azokról a vonatokról. Azon a félelmen kívül pedig, amit a Nagyt.[iszteletü] Asszony irt a feleségemnek, tudniillik az állomásokon való hosszas várakozás, volt még egy másik, amelyik tulajdonképpen még jobban visszatartott: táviratod szerint éjjel 11-kor értünk volna oda, a mai vonatjárásokkal ta­lán 12-kor, nem tudom, mennyire van az állomás, de azt hiszem, nem túlzok, 1 óra lett volna, mire a háziak is ágyba kerülnek - ezt olyan illetlenségnek éreztük, hogy nem mertük vállalni, különösen, mikor másnap délben már megint az állomáson kellett volna lennünk, mert a harmadnapot nem várhattuk volna meg, feleségemnek tanítania kellvén. 4 Hát szabad ilyen kényelmetlenséget okozni valahol, csak azért, hogy másnap együtt reggelizzünk? Nem könnyen mondtunk le, sokat tanácskoztunk a dolgon, de úgy éreztük, nem tehetünk mást. Szegény pulyka! sajnálom őt is - a tanulság: nem kell készülni. Mivel, mint látod, a mi menetrendi információink ilyen megbízhatatlanok, arra kérlek, kísérd Te figyelemmel a változást, s ha alkalmasra fordul, légy szíves, írd meg. Majd csak akad közben valami jó pápista ünnep, amikor az iskola szünetel, tehát me­hetünk. Megírom egyúttal, hogy Neked a reklamálást, portót stb. megspóroljam: ezúttal a vál.[asztási] névjegyzéket és költségvetést csak késedelemmel küldhetem majd meg. Képzeld, a jobb arcomon, felső és alsó soron olyan fogtő gyulladás támadt rajta, hogy csonthártya gyulladástól vagy orbánctól lehetett tartani. Már akkor megvolt, mikor Hozzátok készültünk, de még nem látszott olyan komolynak, hamarosan azonban ret­tenetesen megnőtt, a szemem is bedagadt, állandóan nagy lázam volt, csak feküdni tudtam - a fájdalomról nem is beszélek. Gyűlést így aztán bizony nem tarthattam. Ta­lán holnapután, csütörtökön sikerül. Ez a két hét úgy megviselt, 10 évet öregedtem. Tehát kegyelmet kérek. A Nagytiszt, [eletű] Asszonynak kezét csókolva, mindkettőnk meleg üdvözletével, szeretettel ölel Lajos A Dunamell. Ref. Ek. lt. A/10, b. A Tolnai Em. ir. Iktatatlan ír. Kézírás. Kajdacsra írt levél. Gilicze Sándor ld. 1306. sz. 1 A szegényebb egyházközségek segélyezésének egyik formája. Az esperes javaslatára a püs­pöki hivatal utalta ki a Konvent kezelésében lévő pénzalapból. 2 A levél nem maradt fenn. 3 A távirat nem maradt fenn. 4 Ld. 1395/2. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom