Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

Ferenc

1

2 íróbarátommal beszélt Rómában s igen érdeklődött az Ön munkássága és életkörülményei iránt. Boros az én tájékoztatásom után beszélt Papininek. Majd máskor erről többet. Most ismételten kérem, hogy a viszonyok diktálta feltételt — (amit én csak továbbítok) ha csak lehet, fogadja el. Ha a féljegyet megkapjuk, küldeni fogom elégséges pénzelőleg kíséretében. Pontos terminust a rádió r.[észvény]t.[ársaság] szabja meg, szeretném karácsony előtt megrendezni, de legalább is ebben az évben. A látszólagos vontatott előkészítésnek Baltazár és Ady rendkívüli elfoglaltsága volt (Egyetem megszüntetésének kiparírozása,

1

3 vidéki iskolalátogatások stb., de most már állandóan munkába állítjuk őket. Itteni hívei állandóan zaklatnak, hogy mikorra várható a Műformák elméletének

14 megjelenése, egy pár sort kérek róla. Szeretettel üdvözlöm Senyei Oláh MTAK Kézirattár Ms 4589/257. Kézírás „Debreceni Ady-Társaság" feliratú levélpapíron. Zengővárkonyba írt levél. Senyei Oláh István ld. 817. sz. 1 Ld. 817/10. 2 Ld. 817/7. 3 Ady Lajos (1881-1940) Ady Endre öccse, tanár. 1919-1935 között debreceni tankerületi főigazgató, az Ady-Társaság elnöke. 1935 után Budapesten tanügyi főtanácsos. 4 Az Izsó-ünnepséggel kapcsolatban először az derült ki, hogy nem lesz rádióközvetítés, majd egyáltalán nem került sor az ünnepség megtartására. Ld. 840. sz. 5 A Csokonai-Kör Izsó-kiadványa nem született meg. 6 Oláh Gábor Izsóról szóló versét nem sikerült megtalálnom, talán csak terv maradt. - Juhász Géza: Táncos parasztok. Izsó agyagszobraira c. 1930-ban írt verse először a Seregszemle, 1932.3. sz. 11. p. ill. a Juhász Géza Emlékkönyv. Sajtó alá rend., bev. és életrajzzal, jegyzetekkel ellátta Juhász Izabella Debrecen, 1975. 46-47. p.-n jelent meg. - Ld. 817/2. 7 Csobán Endrére (1882-1940-42 között) utal. 1918 óta debreceni főlevéltáros, a Csokonai-Kör főtitkára volt. 8 Zoltai Lajos: A Csokonai szobor és Izsó Miklós c. négy részes cikkére utal. (= Debrecen, 1931. X. 11.4. p., X. 18.6. p., X. 25. 4. p. és X. 31.14. p.) 9 Láng Nándor (1871-1952) régész, 1914-1932 között a debreceni egyetemen a klasszikus filológia professzora. 1

0 Mitrovics Gyula (1871-1965) esztéta, 1918. óta a debreceni egyetem pedagógiai professzora, az Esztétikai Szemle alapítója, 1935-1938 között szerkesztője. 1

1 Papini, Giovanni (1881-1956) író, tanulmányíró, szerkesztő. FL 1907 őszén, firenzei évei elején ismerkedett meg vele. Kapcsolatuk szorosabbra fonódását Gabriella Gordigiani szorgalmazta, ő biztatta Papinit, keresse a kapcsolatot FL-sal és vonják be a Biblioteca Filosofica keretében folyó munkába, amelynek Papini egyik hangadója volt. FL 1925-ben a Krisztus története c. Papini-mű bevezetésében jellemezte Papinit és ismeretségükről a következőket írta: „Közel azért sokáig nem férkőztünk egymáshoz. Én Amendolával és Marrucchival barátkoztam s beértem velük." FL-lev. II. 262. p. 1925-ben, amikor Papini Krisztus története c. művének magyar kiadása idején - amely műhöz FL írt előszót - FL levelet írt Papininak, a magyarországi felekezeti viszonyokra való tekintettel műve egy passzusának megváltoztatására kérte. Választ valószínűleg nem kapott, személyes kapcsolatuk ezzel megszakadt. (Ld. FL-lev. II. 524. sz.) 1

2 Boros Ferenc (1893-?) író, latin-olasz szakos tanár. 1924-1926 között Olaszországban élt. 192765