Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

952. FÜLEP LAJOS - ILLYÉS GYULÁNAK [Zengővárkony, 1933. X. 19.] Kedves Gyulám, nem tudtam, hogy a Cobden-ügyben

1 oly sürgős a válasz — eredetileg azt írtad, valamikor a télen kerülne a dologra sor s így azt hittem, ráérek vele. Ma se tudok többet s mást írni, mint először — egyelőre nem határozhatok, mert amüyen állapotban vagyok, nem csinálhatok terveket. Nem tudom még, mi lesz velem, vaktába ígéretet tenni nem akarok, amit aztán meg kell szegnem. Váijuk meg, amíg állapotom valamerre eldől. Zsilinszkynek egyidejűleg írok s meghívom.

2 Ami az adattár és memorandum elkészítését illeti, gondolkozom rajta. Szeretnék azonban valami alaposabb és szemléltetőbb dolgot. Nekünk t. i. egyáltalán nincs használható nemzetiségi térképünk — ami van, mind megtévesztő. Alapszínnek föltüntetik a magyart s benne szigetenként pl. a németet. Eszerint ha pl. 50 német falu van egy rakáson — az 50 pont a magyar színű tengerben, holott ott magyarnak írmagja sincs! Olyan térképet szeretnék készíttetni a Dunántúlról, amely egy közömbös alapszínen mondjuk a fehéren, külön-külön feltüntetné a magyarokat, németeket, rácokat, megjelölve a százalékot s a fogyás-növekedés arányait. A pécsi egyetemnek van egy földrajzi magántanára,

3 aki talán meg tudná csinálni, mert próbált már valami hasonlót (mindjárt rá is térek), sajnos, most kicsit nehezebb vele az érintkezés, mert kinevezték Szekszárdra gimnáziumi tanárnak s onnan jár Pécsre, így ritkán lehet vele találkozni. De majd keresek rá módot. Fontosnak tartom ezt, mert így hamarább kap róla képet bárki, mint más úton. Persze, aztán kell hozzá szöveg is, statisztikai adatokkal. Ezt mint magyarázatot csatolnák a térképhez. Nem gondolod, hogy ez volna az igazi kezdet? Sajnos, az ilyen jellegű rendszeres előmunkálatok se kezdődtek el még, úgy hogy egy kis idő bizony kell hozzá. Forrásmunkát tudakolsz — az előbb említett m.[agán]tanárnak van egy füzete, (nem-világos fejű ember munkája, az a baj, de azért ki lehet hámozni belőle egyetmást, ami nagyon fontos) Szabó Pál Zoltán: Déldunántúl népe 1830-1920 (Budapest 1931. Jancsó Benedek Társaság kiadványai, Egyetemi Nyomda, ára 1.20 P[engő]); ebben térképek is vannak. Nem a legújabb adatokra támaszkodik, de ez nem volna baj. A hivatalos statisztika adatait használja, —sa kép még így is igen sötét! Pedig nacionalista tendenciájú ember munkája, aki szeretne kedvezőbb képet mutatni: — Tehát vele akarom megbeszélni s megcsináltatnia térképet a 930-as adatok alapján, összehasonlítva az előző évtizedekkel s majd megértetem vele, hogy nem a szépítés, hanem az igazi megismerés a cél. Most volt itt nálam [Halasy-] Nagy József

4 — persze, neki se volt sejtelme semmiről. Hanem mozsárba törtem — azzal ment el, hogy beszél Pesten az államtitkárral

5 s mindenkivel. Az alispánnal

6 tárgyaltuk a dolgot vasárnap — hát ő már csak ismerheti a megyéjét: teljesen pesszimista. De még megbeszéljük, mit lehetne s kellene innen alulról elindítani. Külpolitikai orientáció kellene — ezt is szeretném majd Zsilinszkyvel megbeszél235