Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

Kézírás. Zengővárkonyba írt levél. 1 Illyés a 949/12. jegyzetben közölt, X. 18-án írt levelét megelőző levelével együtt küldte el Kiss Gézának a Nyugat 1933. IX. 1-15. 17-18. sz., X. 1.19. sz. és X. 16. 20. számait. Levele nem maradt fenn. 2 Ld. 936/6. 3 Ld. 936/9. 4 Harsányi Gréte cikkében így szerepel a név. A szövegből azonban kiderül, hogy Hölbling Miska: Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécs, 1845. c. könyvéről van szó. 5 Ld. 936/8. 6 Ld. 937/4. 951. KISS GÉZA - FÜLEP LAJOSNAK Kákics, 1933. X. 18. Kedves Lajosom! Hát nem érdemlem meg Tőled azt a baráti törődést, amivel egyik meglepetés után a másikba részesítesz elválásunk óta. Profanálom azt, ami szent, de majdnem az jön ajakamra: Uram (t. i. Lajos), kisebb vagyok minden te jótéteményeidnél.

1 Nagyon szégyenlem magamat, hogy én soha semmivel ezt a te értékes barátságodat viszonozni nem tudom. Itt megint olyan „kicsi" vagyok, hogy legföljebb a ragaszkodásomat érezheted meg. Meg azt, hogy mennyi minden gondot veszel nyakadba sok egyéb gondod között azzal, hogy én ragaszkodom hozzád. Arról szó se lehet köztünk, hogy Te velem beszélj meg egy és mást, legföljebb arról, hogy leülök eléd egy öreg kis zsámolyra, aztán Te beszélsz nekem olyan világokról, amikbe én csak bekukkantottam valamikor, de 18 év óta — amiből 15 évet (ma is) nyomasztó szegénységben töltöttem, még bekukkantanom se adatott. Ha tudnád azt, hogy pl. mit jelentett nekem múltkoriban, hogy egy barátomnál ráakadtam Kosztolányi Holló-fordítására.

2 Hát ez a tökéletes szépségű nyelv igazán az én magyar nyelvem? Mit fejlődhetett, amióta én soha semmit nem láthatok belőle. S hol és hogyan szerezhetném meg az eredeti Poe-t, hogy én szavalhatnám sajátmagamnak mindig a strófáit, amikor elfog ugyanaz a hangulat? Valamikor diákkoromban végigerőltettem magamat Poe The bells c.[ímű] költeményén.

3 Sohse felejtem el a muzsikáját. Jut-e még valaha kezembe? Aztán a mai magyar irodalom. A nyáron ugyancsak egy barátom szívességéből kezembe jutott Nyírő József Isten igájában c.[ímű] regénye.

4 Vannak lapjai, amik a legnagyobb orosz írók leghatalmasabb írásaival fölveszik a versenyt. Aztán újra az a magyar nyelv. Mit fejlődött ez a magyar nyelv Jókai prózája óta. — Szóval — hogy én mindebből soha nem láthatok semmit s hogy mégis valamivel kitöltsem annak a 18 évnek egy részét, így sodródtam bele az ormánysági nép életének, néprajzának, nyelvének, jövőjének bányászkodásába. S most aztán be is számolok neked egy és másról, ami részben veled kapcsolatban történt mostanában velem. Tolnay Vilmosnak

5 írtam. Az Akadémia szótárbizottságának is.

6 Tolnay levele 232