Fülep Lajos levelezése III.

Bevezetés

A festők közül egy pécsi kiállításon való szereplése alkalmából ír neki Egry József, pesti kiállítása kapcsán keresi meg és kér tanácsot további munkájához Káplár Miklós. Senyei Oláh István levelei egy tervezett debreceni Izsó-ünnepség kapcsán íródtak. A régi, kipróbált barátok közül ezekben az években is állandó levelezőpartnere volt Elek Artúr, Kner Imre és első jeles tanítványa, Tolnay Károly. Magyarországon jártában személyesen meglátogatja, leveleivel és pesti ismeretségeit mozgósítva oldani próbálja zengővárkonyi elzártságát Mannheim Károly. Más régi barátaival, Kárpáti Auréllal és Molnár Antallal Fülep keresi a kapcsolatot, hogy segítségüket kétje Kiss Géza Ormányság című könyve megjelentetéséhez. Kiss Géza több mint harminc levele ugyancsak főleg az egyke-kérdésről és az Ormányság kiadásáról szól. Az egykével és Kiss Géza könyvével kapcsolatos azoknak a leveleknek a többsége is, amelyeket Fülep egyházi személyeknek, köztük Ravasz László püspöknek írt. Más lelkésztársainak szóló leveleiből Zengővárkony lelki és szellemi vezetőjének képe bontakozik ki: a templom és az iskola tatarozása és felszerelése után népművelő előadások sorozatát tartja Basilides- és Palló-lemezekkel illusztrálva, ifjúsági szobát, majd ifjúsági házat épít, hogy bekapcsolja a fogyatkozó gyülekezet fiataljait a falu és az egyházközség életébe; e cél megvalósítása érdekében levelez gazdagabb pesti gyülekezetek lelkészeivel. A kötet első levele a 792. számot viseli; a számozás kapcsolódik a II. kötet utolsó leveléhez. A levelek kronológiai rendben követik egymást, azonos dátum esetén a Fülep Lajos által írt levelek kerültek előre, utánuk következnek a neki szóló levelek a levélírók betűrendjében. Kivétel csak az 1011. és 1912. számú levél, mindkettő 1934. III. 24-i keltezésű. Az első Ravasz püspöknek az egyházközségnek népesedési viszonyairól és ezek okáról adatokat kérő körlevele, amelyről Fülep előre tudott, sőt ő volt szétküldésének egyik kezdeményezője. Zengővárkonyról szóló válaszjelentését, mely ugyanazon a napon kelt, bár nyilvánvalóan előre elkészítette, a közlés sorrendje tehát csak így logikus. A levelek dátumánál a könnyebb áttekinthetőség kedvéért nem a rajtuk használt formát közli a kötet, a datálás a szöveg élére került, egységesen római számmal jelölve a hónapot. A zárójelbe tett rész postai bélyegzőről vett vagy értelemszerű kiegészítésként közölt adatot jelent, a jegyzet közli, hogy melyikről van szó. A levelezésben szereplő témákról és személyekről gyakran több levélben is szó van. A velük kapcsolatosan idézett dokumentumok vagy a megértésükhöz szükséges magyarázatok lehetőleg az első előfordulásnál kapnak helyet. Itt vannak felsorolva azok a további levelek is, amelyekben e témák újra felbukkannak. Néhány a levelekben leggyakrabban előforduló személy lexikális adatai és Fülep Lajossal való kapcsolatuk rövid összefoglalása nem a jegyzetbe, hanem külön mutatóba került; e nevek mellett a levelek szövegében nincsenek jegyzetre utaló számok. A Fülep Lajosnak dedikált könyvek ajánlásának szövegét Fülepnek az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetbe került könyveiből ill. a Könyvértékesítő Vállalat III. antikvár könyvaukciójának (1987. XI. 20-21.) katalógusából közlöm. 19