Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

754. FÜLEP LAJOS - SZAKÁCS IMRÉNEK [Zengővárkony, 1930. III. 16. vagy 17.] Kedves Barátom! Megkaptam a „panaszlevelet" s vele a hivatalos „felhívást". Az előbbit értem, az utóbbit azonban nem. Az előbbiről tudom: Kajdi csinálta, hogy a konventi bíráskodás előtt a püspök úr kezében legyen s maga mellett és én ellenem hangulatot csináljon. (Mint ahogy azt a panaszlevelet, amelyet a novemb.[er] 8-án tárgyaltatok, ő maga írta saját kezűleg — én ezt eleget hangoztattam, nem tették vizsgálat tárgyává az illetékesek; ma már az atyafiak is megmondják.) Nem értem azonban, hogy én miről nyilatkozzam. Ami .ebben a szennyiratban csak valamennyire konkrétum (adó-ügyek, tanítók stb.), arról már rég nyilatkoztam, az mind tisztázva van, s az egyházmegye ítélt is róla — tehát res judicata, amit újra elkezdeni nem lehet. A többi pedig olyan kósza dolog, alaktalan rágalom, hogy én ellenem belőlük vádpontokat összesűríteni nem lehet. Védekező „nyilatkozatra" tehát részemről, azt hiszem, nincsen szükség. Avagy azt jelenti a nyilatkozattételre felhívás, hogy nyilatkozzam, kívánom-e az aláírók ellen hamis vád miatt az eljárás megindítását? Erre t.L minden jogalap megvan, mert már bíróilag hamisnak bizonyított vádak újra felsorolásáról van szó. Ez minden további vizsgálat nélkül tisztán álló tény. Igen, de ilyen esetben az eljárás megindítása nem az én óhajomtól függ, mert hivatalból üldözendő vétségről van szó. Megrágalmazott, s a rágalmak alól bíróilag tisztázott lelkésznek ugyanazon rágalmakkal újból való illetése miatt az egyházi felsőbbségnek hivatalból kell eljárnia a bűnösök ellen. Az esperesnek, mint a bíróság elnökének, azonnal módjában áll az iratokból megállapítani, hogy res judicata-val és hamis váddal van dolga Ezzel szemben felmerül azonban egy szempont: célszerű-e tovább pörösködni s ezt a szörnyű, áldatlan ügyet mesterségesen is tovább életben tartani. Kajdit immár jogerősen elítélték, Z[engő]Várkonyból örökre kitiltották — ide tehát nem jöhet vissza; a kedélyek apránként lecsillapodnak, ma már sokan, akik még egy hónappal ezelőtt pártolták, elkeseredéssel és haraggal beszélnek róla; a templomba kezdenek vissza-szokni; olyanok is eljárnak rendesen, akik ezt a szennyiratot aláírták stb. stb.: mondom, az a kérdés, hogy ilyen körülmények között helyes-e Kajdi miatt, aki az egésznek a szerzője, elővenni azokat, akik bizonyára azt se tudják, mit írtak alá. (Sőt, nem is minden aláírás származik a név viselőjétől: Rózsa P.féter] presbiter kijelentette előttem, hogy anyjának az iraton levő neve nem az anyja írása.) E tekintetben magam sem tudom, mi volna a helyesebb — mert, viszont, ha semmi se történik ellenük, vérszemet kapnak s megszokják, hogy büntetlenül vádaskodhatnak. Minden esetre jól meg fogom fontolni a dolgot. Azt azonban már most is mondhatom, hogy legjobb lett volna, ha el se küldted volna nekem ezt az iratot. Tfc, mint a bíróság elnöke, tudod, hogy ez elintézett és befejezett ügy, s mint ilyet, ad acta tehetted volna. Ehhez a legteljesebb jogod van. Mivel azonban hivatalos formában leküldted nekem ide, ismét csak arra kérlek, mondd meg hát Te, mit csináljak vele. Mert csak úgy hiába neki ülni és cáfolgatni ezt 539