Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

Megjelent Ráday Évkönyv IV-V 192-193. 1 A Budapesti Hírlap 1926. IV 4-i húsvétvasámapi cikkében „Ravasz László a református egyház időszerű kérdéseiről" címmel cikk jelent meg. Egyik alcíme: Papini református teológiai megvilágításban. Benne a következő megállapítások olvashatók: Papini könyvéről [...] mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy a bevezetőt, amely egyik legszebb magyar tanulmány, református lelkész, Fülep Lajos írta. Én a kötetnek ezt a részét értékesebbnek tartom, mint magát a könyvet. Ez a Papini-könyv érdekes jelenség. [...] Ravasz megállapítását idézi a Kálvinista Szemle is (1926. V. 15. 154-155.). „Dr Ravasz László Papini könyvéről" című cikkében. 2 Tóth István VKM osztálytanácsos, utóbb államtitkár, a protestáns ügyek előadója, a Kálvin-téri egyházközség gondnoka. 3 E levél mellett található Ravasz László FLnak szóló, 1926. V 6-án kelt 1051/1926. sz. levelének másolata (ld. 553. sz.). valamit 1926. V 4-én Klebelsberg Kuno VKM miniszternek szóló levelének másolata, amelyben ÉL kérését figyelmébe ajánlja, s végül FL Ravasz Lászlónak szóló 1926. V 10-i levele. Ld. 554. 4 Református Sion: 1925. XII. 1-én Tahitótfaluban indult havi lap. Főszerkesztője Czeglédy Sándor, Felelős szerkesztője Tildy Zoltán, főmunkatársa Bereczky Albert volt. 5 A FL-tervezte Bajai Reformátusok Lapja megvalósult, 1-2. kettős száma 1926. karácsonyán, a 3. szám 1927. húsvétkor, a 4. szám pedig pünkösdkor jelent meg. FL Bajáról való távozásakor megszűnt. Példányai FL hagyatékában MTAK Kézirattár Ms 4559/21-23. sz. alatt találhatók. Prospektusa, amelyet FL írt, így hangzik: Fejléc: Bajai Reformátusok Lapja Szerkesztőség: Ref. lelkészi hivatal, Baja, Kiadóhivatal: „Új Élet" R. T. nyomdája, Baja. K. Atyánkfia! A közeljövőben Bajai Reformátusok Lapja címen hitépítő és egyház-társadalmi újságot indítunk Baján jószándékú és buzgó atyánkfiai közreműködésével. Baján a reformátusok száma aránylag kicsiny; de nem is beszélve arról, hogy a bajai ref. egyháznak századosnál nagyobb múltja van, hogy áldott emlékezetű elődeink nagy áldozatok árán alapították s tartották fönn, kiknek példája minket is munkára és áldozatra kell, hogy indítson - Baja ma végvár, hol minden magyarnak fokozott felelősség és kötelesség jut osztályrészül. Ha Isten ezt a kis egyházat annyi veszedelem közt fenntartotta és fölvirágoztatta, bizonyára szándéka van vele ezután is - igyekezzünk hát a megnövekedett felelősségnek és kötelességnek hazánk és egyházunk iránt Isten hívó szavára megfelelni. Mert szent meggyőződésünk szerint, mikor az egyiknek szolgálunk, akkor a másiknak is, s mikor a magyar református egyházat megerősítjük, ugyanakkor a magyar nemzet erejét növeljük, melyre nagyobb szükség van mint valaha. Oly nyilvánvaló igazság ez, hogy nem kell érvelnünk mellette; hiszen mi nem a mellverdesőkhöz fordulunk, kik hangosan kürtölik keresztyénségüket s magyarságukat, de amikor munkáról és áldozatról van szó, vagy egészen láthatatlanná válnak, vagy pedig gáncsoskodással, békétlenség indításával igyekeznek lerontani azt, amit más épít (az ezeréves magyar átok szerencsétlen bélyegesei), - hanem azokhoz fordulunk, akik minden jószándékot, minden munkát és áldozatot megbecsülnek, ha kicsinynek látszik is az, tudván, hogy a hatalmas épületek is kicsiny kövekből s parányi homokszemekből készülnek, tudván, hogy ennek a mi országunknak az élete is, mint Isten országáé „nem beszédben áll, hanem erőben", és tudván, hogy mi is bírjuk az ígéretet: „Ne félj te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot." Egészen röviden megmondhatjuk tehát, mi a Bajai Reformátusok Lapj ának célja: Növelni akarja az összetartást a Baja városában élő mintegy 40 km körzetben, 20 faluban és nagyobb pusztán elszórt reformátusok között; közvetíteni fogja hozzájuk az egyetemes egyház vezető embereinek üzenetét; ennek az újságnak hasábjain a lelkész, az egyház elöljárósága és más munkásai lélekben ellátogatnak időről-időre minden hívünkhöz, gyakrabban, mint ahogy személy szerint tehetik; ápolni akarja a békét és egyetértést a többi egyházzal; rendszeresen tájékoztatni fog az egyház életéről, eseményeiről, közli az anyakönyvi adatokat (születés, házasság, halálozás), 295