Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

548. FÜLEP LAJOS - KÁRPÁTI AURÉLNAK Baja, 1926. IV. 10. Kedves Kárpáti, a napokban mutatták nekem a P.[esti] N.[apló] szerdai számát, melyben Erdei V[iktor]-ról szóló kis közleményben engem is megemlítenek, az aláírás pedig — io.

1 Úgy tudom, ez a Maga pseudonimjének rövidítése s ha tévedés nincs a föltevésemben, vagy a szedésben, arra kell következtetnem, hogy Maga írt rólam néhány olyan jelző kíséretében, amit nem vártam volna. Hát ha csakugyan így van, nagyon örülök neki — nem a jelzőkért, hiszen bizonyára tudja, sohase ambicionáltam az ilyet, hanem mert azt kell látnom belőle, haragja 20 év alatt mégis elpárolgott.

2 Egy kicsit soká tartott, az igaz, de hát jobb későn, mint soha, és jobb még ezen a világon, mint a másikon, amely egyébként, reméljük, messze van még mindkettőnktől. Hogy volt-e oka és joga haragudni, nem keresem — oka mindenesetre volt, nekem is, azt hiszem több, de én már nagyon régóta nem haragszom senkire (ugyan azelőtt se szoktam haragudni, hanem csak hirtelen mérges lenni). Ha nehéztelését végül is legyűrte s elfogulatlanul tud rám gondolni — azt hiszem, Magának is jobb, s nekem is jobb. De ha netán mégis tévedtem s az az -io nem Maga, téijen napirendre e soraim fűlött úgy, ahogyan legjobbnak látja. En tout cas szíves üdvözlettel Fülep Lajos OSzK Kézirattár Levelestár FL - Kárpáti Aurélnak 1. sz. Kézírás. Budapestre írt levél. 1 Erdei Viktor ld. 547/6. Erdei kiállítása 1926. IV. 4-én nyílt meg a Nemzeti Szalonban. A Pesti Napló 1926. IV. 7-i számában Erdei Viktor kiállítása címmel - io aláírással (Kárpáti Aurél egyik szignója) kritika jelent meg, benne a következő megállapítással: „Fülep Lajosnak a legkiválóbb magyar képzőművészeti kritikusnak két évtized előtt leírt megállapítása mai gyűjteményét is jellemzi. Ez a festő nem a kezével, nem a szemével dolgozik, hanem valami belső valamivel, ami ott él ezek mögött az eszközök mögött. Bármit csinál, kisugárzik belőle egész gondolat- és érzésvilága, egész világfelfogása. Nem újságot akar adni. Mégis, amit talál, az új és az övé." 2 FL és Kárpáti fiatal újságíróként ismerte meg egymást, s gyakran találkozott a Báthori- és Baross kávéházban. Barátságuk valószínűleg akkor szakadt meg, amikor Kárpáti, mint a Kritika szerkesztője 1910-ben felkérte a Firenzében élő FL-t, írjon a lapba, s ő visszautasította a kérés teljesítését. A Kritika 3. sz.-ban (48.) a következő szerkesztői üzenet jelent meg: „Fülep Lajos, Firenze. Tanulságos soraiból sajnálattal konstatáltuk, hogy a becskereki ember hiába lakik három évig Firenzében. A közép-európai modor elsajátításához, úgy látszik, több idő kell, vagy több hajlam. A magunk részéről a legzseniálisabb köldöknézegetésnél is többre tartjuk a hasznos munkát. Addio." (A szerkesztői üzenetre Tímár Árpád hívta fel a figyelmemet.) 290