Fülep Lajos levelezése II.

Bevezetés

BEVEZETÉS Fülep Lajos levelezésének második kötete az 1920 januártól 1930 december végéig írt és kapott leveleket tartalmazza. Az első kötethez hasonlóan nem kerültek bele a teljesen magánjellegű és a Fülep személyes pályájához nem kapcsolódó, kizárólag hivatalos egyházi ügyeket tartalmazó darabok. A bő egy évtizedet felölelő kötet Fülep Lajos életének részleteiben legkevésbé ismert időszakát tálja fel, s azt, amelyről az eddig megjelent emlékezésekben nem egy téves és pontatlan állítás látott napvilágot. Ez az időszak nemcsak kevéssé ismert, hanem egyszersmind életének talán legnehezebb periódusa is volt. A kötet az 1920 évi mintegy fél esztendős második római diplomáciai megbízatásával kezdődik, majd onnan való hazatérése után Fülep megvalósítja több éve érlelődő s 1916 őszén a teológiára való beiratkozással realizált elhatározását: falusi papként élni lelkészi és írói munkájának. Pályafutásának állomásai Medina, Dombóvár, Baja s végül lelkészségének utolsó, húsz esztendeig való színtere: Zengővárkony. Minthogy az e levelekben foglaltak megmagyarázásához olyan levéltári kutatásokat kellett végezni, amelyeknek eredménye nem volt a jegyzetekbe a szokásos módon beilleszthető, de ismerete a teljes megértéshez elengedhetetlen, az ismétlések elkerülése végett s a dolgok hátterének megvilágítása érdekében a medinai, a dombóvári, a bajai és a zengővárkonyi lelkészi poszt első említésénél összefoglalóan közlöm azokat a dokumentumokat, idézeteket ilL megállapításokat, amelyek Fülep Lajos életének e szakaszait megvilágíthatják. Itt, az első helyen sorolom fel az e színterek problémáival kapcsolatos többi levelet is, a későbbieknél pedig erre az első, részletes jegyzetre utalok. Hasonló módon jártam el három más, fontos téma kapcsán: az első az 1923-as bajai kormányzólátogatás nyomán támadt, a kabinetirodát és a belügyminisztériumot is mozgásba lendítő affér, amely a bajai városi főispán bukásával végződött. A második az 1929—1930-ban zajló, Fülep Lajost mélységesen elkeserítő Kajdi-ügy. Alighogy megvalósulni látszott az a vágya, hogy szép fekvésű falusi környezetben élhet lelkészi munkájának és — saját elbeszélése szerint — ekkortájt felismert feladatának, művészetfilozófiája megírásának, a faluba került új tanító, Kajdi Lajos részint önös érdekből, részint bosszúvágyból, amiért Fülep megakadályozta törvényellenes céljainak elérését, elhatározta, hogy tönkreteszi, s a falu egy részét maga mellé állítva pokollá tette az életét. Noha hamarosan kiderültek Kajdi múltjának sötét foltjai, a dolog odáig fajult, hogy Fülep ellen is egyházmegyei fegyelmi vizsgálat indult, amely ugyan felmentéssel, sőt teljes erkölcsi elégtételadással végződött, mégis hosszú időre feldúlta az életét és munkaképtelenné tette. Ehhez járult még a pécsi ügyészségen ugyancsak Kajdi feljelentésére nemzetgyalázás és kormányzósértés miatt indított vizsgálat is. Mindez annál súlyosabban érintette, mivel a zengővárkonyi csere létrejötte érdekében a parókia saját költségére kezdett renoválásával és kibővítésével komoly anya17