Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

lásd milyen lelkiállapotból és gondolkodásból származott az. Lehet, hogy ez a gondolkodás téves — de ha megismered, legalább megbocsátod. Tout pardonner, c'est tout comprendre. Azt írtad, hogy Csákvárra vagy bárhova,

2 papválasztásnál betevésemet kértem tőled s hogy erre képtelen vagy. Nem emlékszem, pontosan ezt és így kértem-e, de ha tettem, csak a szükségkép röviden való írással járó darabosságnak következménye lehetett. Én a „betevést" a következőkép képzeltem el: tudva azt, hogy a mi választási törvényünk gyalázatosan rossz, úgy véltem, nem szándékozol életét prolongálni, használhatóságát bizonyítani és tekintélyét fönntartani és fokozni azzal, hogy tiszteletben tartod, hanem eltekintesz bornírt szellemétől és amennyire törvényszegés nélkül lehetséges, betűjétől is; van valakid valahol, aki e szégyenletes törvény következtében tönkre megy, mert akárki hátra könyökölheti, azt a valakit méltónak tartod arra, hogy minden tőled telhetőt megtégy érte és az élete megmentése érdekében sürgősnek is: akkor nem nézed a törvényt, ha szabad-e szombatnapon gyógyítani s a verembe esettet csak milyen rituálék között kihúzni,

3 nem várod meg, hogy az illető írjon neked Csákvárról vagy más helyről — hiszen hetekkel előbb szerzel tudomást a lehetőségekről, mint ő —, nem várod meg, hogy ott megmozduljon minden befolyás s a Te esetleges megmozdulásod már elkéssen, hanem legelsőül mozdulsz meg, és minden tekintélyed latbavetésével s minden rendelkezésedre álló illendő eszközzel odahatsz, hogy az illető választók értsék meg, miről van szó. Ezt pedig nem tekinted „korteskedésnek", a választási perek legfőbb bírájának méltóságával összeférhetetlennek. Korteskedni érvényesülni akaró pártok vagy egyének érdekében szokás és lehet. De aki rossz papjai és törvényei folytán tönk szélére jutott egyházunk püspöke vagy és szándékod, mert kötelességed, ezt az egyházat buzgó és mindenüket odaáldozó lelkipásztorok munkatérhez juttatásával megmenteni, minden erőddel megragadod az alkalmat, amint kínálkozik. Valamelyik gyülekezetben (és hány van ilyen!) 30 — 40 évig rossz pap „működött"; az a gyülekezet elvadult az egyháztól, de meg gyökeresen el is felejtette, milyennek kell lennie a papnak, nem is ítélheti meg, milyenre van szüksége — rá lehet az ilyenre bízni a választás szabadságát, egyházilag elzüllesztett, érzéküket, ítéletüket elvesztett emberekre? Akaratuk ellenérc is érvényesítsd a magad akaratát az ő érdekükben és az egész egyházéban. Körülbelül ilyenféle gondolatokat imputáltam én Teneked. Abban a meggyőződésben, hogy e kérdés tekintetében ugyanúgy gondolkodol, mint én, írtam neked. Kérlek, ne érts félre: nem vagyok l'art pour l'art törvénytagadó. Skóciában vagy Hollandiában máskép gondolkoznék. Ott magam is a törvény pontos betartását kívánnám. Mert ott a törvény az egyház érdekében s nem tönkre tételére hozatott és tudnak is vele élni. Nálunk a falusi gyülekezetek tagjai sok-sok helyen vagy korruptak, vagy kiskorúak. Mindaddig tehát, amíg jobb törvényt hoznak — s rajta lennék, hogy mielőbb megtörténjék — megakadályoznám, amennyire csak módomban volna s akárhogyan is, hogy az egyház még jobban tönkre menjen a rossz törvény következtében: ha magát a törvényt nem is, legalább a kártékony hatását megszüntetném. Mi lett volna a Te püspökké választásoddal is, ha az egyház veszedelmére a törvény betűje győz s vele a törvényeskedők? A Te megválasztásod lehetősége is azon ál99