Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

3 Lukács György: A tragédia metafizikája c. tanulmánya Balázs Béla fordításában jelent meg A Szellem 1. sz. 190-128. Rövidített formában napvilágot látott Die Metaphysik der Tragödie címmel a Logos 1911. II. 79-91-ban is. Utóbb szó volt róla, hogy olasz folyóiratban (L'Anima), vagy önálló füzetként is kiadják, erre azonban nem került sor. 4 Hevesi cikke: Az emberi boldogságról. A Szellem 1. sz. 29-43. 5 Zalai Béla (1883-1915) filozófus. Eredetileg egy másik, különböző filozófüstípusokról szóló művét küldte el A Szellem számára (ld. a 187. sz. levelet), amelyet FL elfogadott és Hevesinek továbbított kiadásra, utóbb azonban Zalai kérésére kicserélte A filozófiai rendszerezés problémái c. tanulmányra, amely végül A Szellem 2. sz. 159-186-ban jelent meg. Az első cikk - valószínűleg A Szellem megszűnése miatt — nem került kiadásra. Ld. még 154/7. Zalai hadifogságban halt meg. 6 Simmel, Georg (1858-1918) német szociológus és filozófus, berlini egyetemi tanár, Lukács György professzora. Cikke, - bár FL egy elértett a közlésével (ld. 155/2.) - az 1. számba nem fért bele, s később sem jelent meg. FL hagyatékában fennmaradt egy Simmel-cikk kézirata: A kereszténység és a művészet címmel Plesch Árpád fordításában (Ms 4603/41.), ez azonban valószínűleg nem azonos az itt említettel, amelyet Lukács Ritoók Emmával kívánt lefordíttatni (ld. 154/3.), s amely FL szerint Eckehart mesterről tartalmazott szempontokat (ld. 155/2-3.). A Lukács levelezés szerint (262.) a Die Persönlichkeit Gottes c. tanulmányról lehetett szó a Philosophische Kultur c. kötetből. Lukács eszerint korábbi, esetleg folyóiratközlésből ismerhette Simmelnek ezt a tanulmányát, a kötet u.i. csak 1911-ben jelent meg. 7 Ritoók Emma (1868-1945) író, filozófus. A berlini Simmel-szeminárium tagja volt, itt kötött barátságot Lukács Györggyel, utóbb szembekerült vele és barátaival. Ritoók Emma fordításában A Szellem 2. számában Leopold Ziegler: Der abendländische Rationalismus und der Eros c. művének 5. fejezete jelent meg (Kant und die Metaphysik als transzendentale Kategorienlehre = Kant és a metafizika, mint a transcendentalis kategóriák tana címmel (215-232.) 8 Babits Mihály: Bergson filozófiája c. cikke a Nyugat 1910. VII. 16-i számában jelent meg. Ld. még a 150. sz. levél jegyzetét. 9 Ld. a 150. sz. levelet. 1

0 Papini La religione sta da se c. cikke a Rinnovamento e. folyóirat 1908. 4. sz. 45-74-ban jelent meg, utóbb a L'Anima c. folyóirat külön füzetként is hirdette. 1

1 Fülep Lajos Nietzschéről. (Nietzsche: A tragédia eredete. Ford. és bev. ellátta Fülep Lajos. Filozófiai írók tára XIII. Megjelent a Nyugat 1910. VH. 16. számában (1014-1015.) E Lukács 1910. IX. végétől X. közepéig volt ekkor Itáliában. Eszerint FL vele tartott padovai kirándulásán. 1

3 Ld. 88/8. 152. FÜLEP LAJOS - LUKÁCS GYÖRGYNEK [Firenze, 1910. X. 30] K.[edves] Lukács - csak kutyafuttában írok, mert írtam volna előbb is, de értesítését vártam, nem tudtam, nincs-e már Berlinben. Boutroux a legelőzékenyebben engedte meg a Nature et Esprit fordítását,

1 Bergson hasonlókép nagyon finoman adta tudtomra, hogy a fordítást - sajnos - már átengedte Fogarasinak} Én Fogarasinak

3 azért nem írtam eddig, mert nem ismerem, nem tudom milyen ember s nem akartam beleavatni a dologba egész addig, amíg biztosan nem tudom, hogy megcsinálná-e számunkra a dolgot s meg tudná-e csinálni. Nem lenne Ön olyan jó - ha soraim még Pesten találják - vele a dolgot megbeszélni? (Lakik Rökk Szilárd u. 28.) Csak nagyon a lelkére kösse, hogy a dologról senkinek se szóljon. Nem szeretnén Bergson Introductionját semmikép sem elmulasztani! Üdv és köszönet Fülep 186