Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

6 Koppe, Georg Gustav (1870-1927 után), német festő felesége, Szegfy Erasi festőnő (1877-?) ekkor Párizsban éltek. 7 Helyesen: Stirner. FL cikke a Szerda 1906. X. 17-i számában jelent meg. Max Stirner (1806-1856) eredeti nevén J. C. Schmidt filozófus, hírlapíró. 8 Helyesen Gailhard, Pierre (1848-1918) basszista, 1899-1907 között a párizsi opera igazgatója volt. 9 Lavotta 1906 őszétől 1907 januáijáig dolgozott az említett baletten. Címe: La Straniera. Balletpantomime-symphonique 2 felvonásban. Benyújtotta egy párizsi pályázatra, de nem nyert vele díjat. Utóbb elküldte a pesti operának, de nem mutatták be. 1

0 Vályi Félix publicista, filozófiai és szociológiai író. 1906 és 1911 között főleg Párizsban és Berlinben élt a Pester Lloyd tudósítójaként. 1907-ben lefordította Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse c. művét, 1911-ben Louis Liard egy munkáját németre Wissenschaft und Metaphysik. Autorisierte Übersetzung nach der 5. Auflage. Anhang: Émile Boutroux: Die Philosophie in Frankreich nach 1867. Előadott az 1908-as heidelbergi filozófiai kongresszuson. Az I. világháború alatt és után Svájcban élt, 1914 és 1920 között szerkesztette a Párizs-Lausanne-ban megjelenő La Revue Politique Internationale c. lapot. Károlyi Mihály levelezésében (778.) mint újságíró, diplomáciai ügynök, Andrássy Gyula politikai bizalmasa szerepel. 1927-1928-ban a The Review of Nations. An Organ for Panhumanism and Spiritual Freedomc. genfi folyóirat szerkesztője. Utóbb érdeklődése egyre inkább a Kelet felé fordult. 1922-ben Párizsban kiadta L'Europe en Asie mineur: la signification profonde du problème ture c. kötetét, amely angolul Londonban is megjelent Europe in Asie Minor: The Real Significance of the Near East Question címmel, valamint Spiritual and Political Revolution in Islam c. munkáját (London, 1925.) Az 1930-as években előadott a Sorbonne-on s szerkesztette a Synthase c. kötetet. 1932 után nagyobb utazásokat tett Indiába, Kínába és Japánba ill. Koreába, része volt abban, hogy Körösi Csorna Sándor 1933 februárjában Japánban buddhista szentté avatták. FL 1906-ban Párizsban kötött vele barátságot. 1

1 E levél tanúsága szerint Vályinak része volt abban, hogy Alexander Bernát Nietzsche-fordítás és tanulmány készítésével bízta meg FL-t. Csak utóbb dőlt el, hogy a Die Geburt der Tragödie teljes szövegét kellett lefordítania, a vele együtt megjelent Unzeitgemässe Betrachtungen-t nem. FL saját feljegyzése szerint Firenzében, 1908. VI. 1-től VII. 20-ig fordította a művet (Ms 4582/7.), az 1909 áprilisában elkészült bevezető tanulmányt pedig Nagybecskereken és Párizsban írta. A kötet: A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus. írta Nietzsche Frigyes. Fordította és bevezetéssel ellátta Fülep Lajos. Filozófiai írók Tára XXIII. köt. Bp. 1910. a Franklin Társulat kiadásában jelent meg. 1

2 Ld. 7/1. 1

3 Kernstok Károly (1873-1940) festő, a Nyolcak tagja. 1906 őszén rövidebb ideig, 1907-3908-ban huzamosabban időzött Párizsban. 1

4 India, Hátsóindia, Középázsia, Tibet, Kína és Japán művészetét bemutató gyűjtemény. 1879-ben alapította Émile Guimet. 1

5 Harsányi Kálmán (1876-1929) költő, író, színikritikus, Lavotta ifjúkori barátja. Új versek. Bp. 1906. c. kötetét küldte el. 1

6 Lavotta több, Harsányi Kálmánnak szóló ekkortájt írt levelében ír tervezett operájáról, amelyhez FL írt volna librettót (OSzK Kézirattár, Levelestár). „Időközben Fülep barátunk is igért egy szép operaszöveget, de ez igazán szép." (Párizs, 1906. XI. 2.) „Most nekiállok az operámnak és nyárig bevégzem. Fülep igért egy remek operaszöveget, tárgyát még ittléte alatt beszéltük meg. Ezt szeretném még ez évben szinténbefejezni. Gyönyörű jelenetek s egypár fényes zenei problémákra [!] vankilátás. Ha olyan lesz, amilyennek gondolom, akkor örömmel kínlódom még egy esztendőt itt Párisban." (Párizs, 1907. I. 30.) „Szeretném az operámat is befejezni; talánkésőbb - a nyáron megcsinálom. Fülep is ígért egy szép szöveget, de a fene tudja, mi van vele, mert 2 hónapja nem írt. Oly nehéz szöveget kapni. egy csomó rosszat ugyan ajánlottak, de ilyenek nem kellenek." (Párizs, 1907. IV. 10.) A librettó nem készült el. 1

7 Lavotta olykor együtt járt FL-sal a Bibliothèque Nationale-ba olvasni. 1906. VIII. 22-i Harsányi Kálmánnak szóló levelében írja: itt turkálok gyönyörűséggel Fülep barátunkkal." (OSzk Kézirattár, Levelestár.) 1

8 Ferenczy József (1855-1928) 1902 óta a Műegyetem magyar nyelv és irodalom professzora. A művészetek Spanyolországban és Murillo c. könyvéről van szó (Kolozsvár, 1900.) - Lavotta, aki több alkalommal hiába pályázott a VKM ösztöndíjára, 1907 elején Ferenczy közbenjárására kapott 800 koronát. 1

9 Bibliothèque Sainte Gcneviève - párizsi könyvtár, FL gyakran látogatta. 2

0 Boileau, Nicolas Despréaux (1636-1711) francia kritikus, költő. 2

1 Racine, Jean de (1639-1699) francia klasszikus drámaíró. 2

2 Titus Livius, Augustus-kori római történetíró nevének franciás alakja. 67