Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások II.
Kéziratban fennmaradt írások
amely az istenségnek is jele a Szentháromság képében. Beatricét magát is a hármas számmal azonosította. Ennek a felfogásnak megfelelően az egész poéma három részre (cantica) oszlik, s minden egyes cantica 33 énekre (canto), melyekhez hozzájárul még egy előének, amivel a tökéletes tizes számnak megfelelő százas számot éri el. A hármas szám dominál továbbá az egyes verssoroknak egymáshoz való viszonyában is, a terza rima alakjában (aba bcb cdc... ). Az egyes énekek hosszúsága alig változik s tér el egymástól, hasonlóképpen a három canticáé is, úgyhogy az egész poémában, külső beosztását és szerkezetét tekintve, olyan szimmetria és egyensúly uralkodik, mint a középkori gótikus katedrálisokon. A D. C. egész szerkezetének és mechanizmusának könnyebb áttekinthetése s az egyes részleteknek - mielőtt ismertetésükbe fognánk - képzeletben könnyebb elhelyezése céljából jónak látjuk itt azt az összefoglalást közölni, mely tán valamennyi között a legrövidebb, de ezért nem kevésbé világos: „Litterális értelme szerint a D. C. a költőnek a túlvilág három birodalmában testi, érzéki valóságban tett útját mondja el; ez az utazás, mely 1300. március 25-én, mások szerint április 8-án kezdődött, a többség egyező véleménye szerint hét napig tartott; éspedig egy éjjel és egy nap a pokolban; egy nap és egy éjjel a pokolból a purgatóriumba átmenet; három nap és három éjjel a purgatórium hegyének megmászásában; fél napnál valamivel tán tovább a földi paradicsomban; a többi idő az egekben és mennyei paradicsomban telvén, ahol az idő jelzése homályosabb. A világegyetem beosztását illetőleg a költő általában az egykori tudósoknak és teológusoknak nézeteit követi. A világegyetem formából vagy aktusból és matériából vagy potenciából áll; ezek úgy tisztán, mint kölcsönös összekapcsoltságban fordulnak elő. Az angyalok tiszta formák; az egek s a csillagok elválhatatlanul egyesült matéria és formák: ugyanígy a pokol, melyet isten az angyaloknak lázadása után teremtett, kik ördögökké változtak: ugyanígy az első ember, Ádám. Mindezek a lények tehát örökkévalók, mivel közvetlen isten által teremtettek. A Földnek csak matériája örökkévaló; formája azonban contingens 3 0 és romlandó, mivel azt nem közvetlenül istentől vette, hanem az angyali karok által hajtott mennyei szféráknak örök keringésétől, melyeknek hatása alatt támadtak az elemek (levegő, tűz, víz, föld) és mindama testek, melyek belőlük származnak. A föld színe tehát mindazzal, amit magába foglal, nem istennek, hanem a természetnek műve; s ezért nem örök. Maga Ádám sarja azonban örök, a testtel egyetemben, mely a századok teljességének idején föltámad. A pokolnak alakja a fordított kúpé, mely az északi félgömb színétől alászáll, kilenc koncentrikus körön át fokozatosan szűkülve, egész a földgömb középpontjáig, hol Lucifer fészkel, a föllázadt angyalok feje, félig a pokolban, félig a szembeneső üregben, amin át hegy-völgyes út vezet a déli félgömb színére. Ezt egészen tenger borítja, mindössze az a sziget áll ki belőle, melyen a purgatórium hegye emelkedik. Az emberiség hónául szolgáló félgömb eredetileg a déli volt; Lucifernek mennyből való bukása következtében azonban, el akarván kerülni a bukott angyalt, a tenger alatt átjött az északi félgömb színére, kivéve egy szeletet, mely ugyanazon okból űrt hagyván a déli félgömbben, fölfelé szökött, a purgatórium hegyét alkotván. A purgatórium hegyébe körös-körül párkányok vagy síkok vannak metszve, fokozatosan szűkülők a csúcsig, melynek síkján terül el a földi paradicsom gyönyörű kertje. Az 236
