Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások II.
A szerző életében megjelent írások
Még mindig a múltba tartozik, nem a jövőbe. Azért nem is beszélhetek róla. A többi pedig - majd megmondom egyszer Önnek négyszemközt, mert magamban nem tudok káromkodni. A futuristákról, remélem, nem óhajtja véleményem olvasni. Inkább meghalok, mint hogy elhitessék velem, hogy a jövő művészete is anekdotákból fog állni, mint a máé nagyrészt. Van itt még - le se merem írni a nevét ebben a környezetben - néhány akvarell, találja ki, kitől? Céza 3 - no, nem megy. Elég az hozá, hogy nem olasz, hogy mindenki szörnyű dühös rá, s hogy, úgy hallom, ki se akasztották mind, amit Bernheim 4 ideküldött. De ez a kevés elég ahhoz, hogy az egész kiállítást eltörölje a föld színéről. Kitűnő tisztelettel (Róma, 1914. április 22.) FÜLEP LAJOS EGY ÉS MÁS A KÖNYV-AUKCIÓRÓL A műtárgy- és könyvantikváriusság amúgy is meglehetősen gazdag német irodalma újabban egy kitűnő és minden tekintetben hézagpótló munkával gyarapodott: Guenther Koch: Kunstwerke und Bücher am Markte 1 című hatalmas könyvével.* Hézagpótló ez a könyv már csak azért is, mert első a maga nemében, mert először tárgyalja rendszeresen a műtárgy- és könyvaukció kereskedelmi formáját, szerepét és jelentőségét, kiterjeszkedve minden egyes ágára úgy az elméleti részben, mint az utolsó évtizedek árhullámzásáról hű képet nyújtó terjedelmes katalógusban; még inkább hiányt pótol azonban az aukcióról támadt zavaros és sok tekintetben káros fogalmak energikus tisztázásával s a hosszú tapasztalaton alapuló olyan megállapításokkal, melyek egynémelyike már ma végérvényesnek tekinthető. Ilyen mindjárt az, és kétségkívül ez a legfontosabb, mely az aukciónak értékmegállapító és árszabályozó szerepére vonatkozik. Ez a tétel azt jelenti, hogy régi műtárgyak és könyvek jelen piaci értékelésénél az aukció-árak az egyetlenek, amelyek alapul vehetők, szóval, amelyek minden kétséget kizárólag mértékadók. A dolog oly egyszerűnek és világosnak látszik: ahol nem az eladók megegyezése vagy mesterségesen érvényesített üzleti érdeke, hanem a vevők egymással való szabad versengése szabja meg valamely cikk legmagasabb árát, ott az az ár leghűbb és legpontosabb kifejezője annak az értékfoknak, amelyet az illető cikk bizonyos időpontban a vevőközönség számára képvisel. Mégis, mennyi félreértés, erőszakos magyarázgatás és főleg mennyi szkepszis ez egyszerűnek látszó tény körül! Konfundálásához természetesen nagymértékben hozzájárul már maga az a körülmény is, hogy a régi műtárgyak és könyvek aukcióját sem elméletben, sem gyakorlatban (talán az egy Németország kivételével) nemigen szokták különválasztani bárminő egyéb közhasználati piaci cikkek aukciójától, így nemcsak a közönség nagy része, sőt maguk a jogászok és a törvénykönyv is alig tesznek különbséget a régi műtárgyak és könyvek, vagy pl. valamely gyár cipő, ruhanemű stb. cikkeinek aukciója között, hanem maguk az aukcionáriusok is a legtöbb országban kevés kivétellel vegyesen vállalják régi műtárgyak és modern gyári holmik * Kunstwerke und Bücher am Markte. Auktion - Falschungen - Preise und was sie lehren etc. von Guenther Koch. Mit 34 Kunstbeilagen und 4 Abbildungen im Text. XIX, 522 S. Esslingen a. N. Paul Neff Verlag 1915. 193
