Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Jegyzetek

507 14. le kell rombolni a színházat, hogy megmentsük azt, a színészeket és színésznőket vigye el mind a dögvész. Megmérgezik a levegőt, lehetetlenné teszik a művészetet. 15. fokozott érzékenység 16. csendesen... mozgás által... látványként 17. személytelenség 18. szuggerálni, és íme itt az álom 19. természetesen, számomra az egész kérdés oly világos, hogy megszűnik tovább kérdésnek lenni. KÉZIRATBAN MARADT ÍRÁSOK A GICCS A TÁRLATON A Hazánk eredeti tárcája Kézirat, Ms 4552/3. Autográf. [1905] Aláírás: Fülep Lajos Először közölve: Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Bp. 1974.1.köt. 387-392.1ap A cikk az 1905-ös tavaszi nemzetközi kiállítás alkalmából készült. 1. a giccs szó német eredeti formája: Kitsch 2. Lombroso, Cesare (1836-1909) olasz ideggyógyász, elmélete szerint a bűnözés oka örökölt, testalkatbeli adottság. 3. mi sem kevésbé igaz ennél 4. Detaille, Éduard (1848—1912) francia festő, csataképeket, katonai életképeket festett. 5. Habermann, Hugo (1849-1929) német történelmi festő, Piloty tanítványa, később a szecesszió követője. 6. Lavery, John (1856—1941) angol festő, történeti zsánerképeket és arcképeket festett. 7. Dubufe, Guillaume (1862—1909) francia akadémikus festő, főleg falképeket készített. 8. Gandara, Antonio (1862-1917) divatos spanyol arcképfestő. 9. Hierl-Deronco, Ottó (1859-1935) német akadémikus festő. 10. Palmié, Charles (1863—1911) müncheni táj- és csendéletfestő. 11. Robert-Fleuiy, Tony (1837-1911) francia akadémikus festő, történeti és allegorikus képeket festett. 12. Zo, Henri (1873-1933) francia akadémikus festő. 13. Simon, Lucien (1861-1945) francia festő, az impresszionisták követője. 14. Vuillard, Eduárd (1868-1940) francia posztimpresszionista festő, a Nabis csoport tagja. FESTŐMŰVÉSZET MINDENÜTT Kézirat, Ms 4552/2. Autográf. [1906] Aláírás: Fülep Lajos Először közölve: Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Bp. 1974. I.köt. 405^109.lap A kézirat néhány mondatát Fülep az Apróságok az írásról című, Magyar Szemlében megjelent cikkében felhasználta. (1906.máj.3.)